[2008.09.30. 15:45]
Funkcióváltás a barnaövezetben
A nagyvárosok barnaövezeteiben jelentős spontán funkcióváltás megy végbe. A korábbi ipari üzemek, laktanyák telephelyein és a vasúti területeken új tevékenységek jelennek meg. A barnaövezetek rehabilitációja elsősorban az ipari tevékenységek megszűnését követő tulajdonosi szerkezet átalakulásával, és az ingatlanpiac igényeinek átrendeződésével vált hangsúlyossá 1990 után. A barnamezők városi pozíciója is sok esetben megváltozott. A belvároshoz közelebb lévő és esetleg más szempontból is kedvező adottságú ipari területeken funkcióváltás ment végbe. Az egyre zsúfoltabbá váló belváros terjeszkedésével a korábbi ipari területeken a magasabb hozzáadott-értéket termelő funkciók nyernek teret (pénzügyi szolgáltatás, üzleti tanácsadás, informatika, kereskedelem, adminisztratív munkahelyek), illetve megjelenhetnek a szabadidős, kulturális funkciók, de akár lakófunkció kialakítására is lehetőség adódik (pl. az ún. loft-lakások megjelenése).
A privatizáció során sok terület hasznosítása során megjelent a spekuláció, az új tulajdonosok átmeneti használatot követően az ingatlan továbbadásában voltak érdekeltek. Minél nagyobb tőkeerejű társaság lett a végső hasznosító, annál jobban érvényesült a bontás, átalakítás és új építés, s annál kevésbé volt szempont a telephely eredeti arculatát meghatározó építészeti emlékek megőrzése. A kedvező helyzetű ipari területeken az épületek átalakítása, szanálása könnyebben és olcsóbban megoldható volt, mint a belvárosi üzleti negyedben. A metró- és villamosvonalak közelében, nagy átmenő forgalommal rendelkező csomópontokon a korábbi tevékenység jelentősen visszaszorult, s új funkciók jelentek meg. Az eredeti épületek legtöbbjét itt lebontották, és új irodaházat, bevásárlóközpontot (Duna Plaza, WestEnd City Center, MOM Park stb.), tudományos és technológiai parkot (Infopark, Graphisoft Park) létesítettek a telken. Ezek jellemzően kedvező hatással voltak az ingatlanárak alakulására is, hiszen jelentős kisugárzást gyakoroltak a környékük presztízsének növekedésében, s így pozitív hatással voltak a térség fejlődésére is. A kedvezőtlenebb fekvésű barnamezőkön is lejátszódott funkcióváltás, de itt elsősorban a korábbi épületek hasznosítására került sor, s az addigi termelő tevékenységet egyszerűen felváltotta a kereskedelmi, raktározási, logisztikai funkció.
Fontos kérdéssé vált az ipari emlékek megőrzése és hasznosítása, egyre jelentősebb a korábbi ipari épületek kulturális célú használata is (pl. a Trafó, a MEO, a Fonó, a budai Ganz Villamossági Művek helyén felépített Millenáris Park, de az Óbudai Gázgyár és a Közraktárak hasznosítására is hasonló tervek vannak). A barnaövezeti rehabilitáció kulcskérdése: a környezet állapota. Az ipari termelés hanyatlásával a barnaövezet területén egykor működő üzemek környezetszennyezése megszűnt, vagy jelentős mértékben csökkent. Környezeti problémaként nem is elsősorban a területen megjelenő új tevékenységek, funkciók okozta terhelések jelentkeznek. Sokkal súlyosabb gondot jelentenek az örökölt környezeti károk, ezen belül is a legnagyobb problémát környezetvédelmi, s egyben városfejlesztési szempontból is a talajszennyezettség jelenti. Bár egzakt felmérés a területek pontos kiterjedéséről és a szennyezés mértékéről még nem áll rendelkezésre, de több terület esetén a feltárt és kimutatott szennyezésből arra lehet következtetni, hogy más terület is érintett lehet e tekintetben.
Forrás:
Tér és Társadalom
