[2008.09.30. 15:45]

Az ipari térszerkezet átalakulása Budapesten

A rendszerváltás után a piacgazdasági viszonyok közepette a ráfizetéses, korábban az állam által mesterségesen életben tartott vállalatokat felszámolták, a KGST megszűnése számos vállalat számára nagyarányú piacvesztéssel járt. Erőteljes dezindusztrializáció indult el Budapesten: a gazdasági struktúrában az ipar részaránya csökkent, és egyre inkább átadja helyét a szolgáltató ágazatnak. Számos ipartelepen megszűnt a termelés, a meglévő ipari épületek más funkciót (raktározási, kereskedelmi, irodaházi stb.) kaptak vagy magukra hagyottan pusztultak. Nagy kiterjedésű, az ipar által elhagyott területek alakultak ki Budapesten. A tulajdonviszonyok, a gazdasági struktúra átalakulása, valamint az ingatlanpiac egyre jobban érzékelhető hatása révén gyökeresen megváltozott az ipar térbeli elhelyezkedése a fővárosban.

A tulajdonosi rendszer megváltozása – főleg a privatizáció révén – a telkek és ingatlanok térbeli szétaprózódásához vezetett. Az ipari tevékenység visszaszorulásával zsugorodni kezdtek a működő iparterületek. A kedvező városszerkezeti pozíciójú térségekben, főleg Budapest északi részén (először a Váci út mentén, ill. a lágymányosi térségben), ahol az ingatlanpiaci árak relatíve magasabbak voltak, azonnal megindult a gazdasági szerkezetváltás, az ipar helyét a szolgáltatások, illetve a lakófunkciók foglalták el. A város déli, délkeleti felében inkább a leépülés, a lassú átstrukturálódás, az ipar részleges továbbélése volt jellemző. Nagyméretű ingatlanok ürültek ki, kiterjedt térségek váltak átmenetileg hasznosítottá. E romló pozíciójú térségekben az ingatlanhasznosítást megnehezítik a rendezetlen tulajdonviszonyok, a környezetszennyezettség, valamint a kiürült iparterületek közé szorult, rossz állapotú lakótelepek problémái. A privatizáció során felbukkant a spekulációs tőke is. Megindult a korábban összefüggő iparterületek mozaikos felaprózódása (tulajdonosi, gazdaságszerkezeti, területi szempontból egyaránt).



A budapesti ipari koncentráció – a maga 115 ezer munkahelyével – ma is a legnagyobb az országban. A budapesti ipar 1994 után újra növekedési pályára került. Az ipari fejlődés főként a külföldi beruházások kezdetben domináló, de jelenleg is magas (bár kétségtelenül csökkenő) arányának köszönhető. A budapesti barnaövezet továbbra is a fővárosi gazdaság kitüntetett fontosságú tere, s kiterjedt gazdaságnak, sok, kisebb-nagyobb vállalatnak ad helyet. A barnaövezet részaránya a budapesti gazdaságban a következő adatokkal jellemezhető: területaránya 13%-os, a ma működő vállalatok 5%-a található itt, s a foglalkoztatottak 24%-a dolgozik e térségben. A vállalatok erős fluktuációja, a gazdasági struktúraváltozás jellege, az épületek külső állapota arra enged következtetni, hogy a barnaövezet mai gazdasága, vállalatai még átmeneti helyzetben vannak.

Budapest barnaövezetei Budapest összefüggő ipari térségei markáns övezetet alkotnak. Ez az (egykori) ipari övezet része annak a köztes, átmeneti zónának, amely a nagyvárosokban sűrűn beépített belvárosi lakóövezet és az (alapvetően) kertvárosias beépítésű elővárosok/külvárosok között alakul ki. Az átmeneti övezetben található ipari-közlekedési hasznosítású (barnaövezeti) térségeken belül jelöltük ki a rozsdaövezeteket. Körülhatárolhatóak a rozsdaövezetekkel együtt kezelhető, extenzíven hasznosított területek is, melyek egy esetleges városfejlesztési, -rendezési akció során bevonhatók az
akcióterületbe.