[2008.09.29. 14:18]

Nem bír el több gyógyfürdőt az ország

Érdemes ugyanakkor kettéválasztani azokat a komplexumokat, ahol a gyógyító és egészséges kikapcsolódás szálláshellyel párosul. Ezekből ugyanis – a gyógy- és termálfürdőkkel ellentétben – egyáltalán nincs túlkínálat. Sok befektető és tulajdonos úgy véli ennél több gyógy- és termálfürdőt már nem bír el az ország. Így van ezzel Mateisz Roland, a Thermalplus Kft. ügyvezető igazgatója is, aki szerint érdemes lenne újragondolni a gyógy- és termálfürdők építésének szabályozását – mondta.

„Ha én törvényhozó lennék, biztosan húznék egy vonalat, és nem hagynám, hogy bizonyos körzeten belül több ilyen létesítmény működjön. Sokan úgy számolnak egy ilyen beruházásnál, hogy 5-10 év múlva megtérül a befektetett pénz. Alaposan keresztbe tudja húzni ezeket a hosszú távú terveket, ha a szomszédos településen kinő a földből egy újabb wellnesskomplexum” – mondta Mateisz Roland, aki szerint majdnem ugyanannyit használ, mint árt, ha koncentráltan épülnek a hasonló szolgáltatásokat biztosító gyógy- és termálfürdők.

A Zala megyei vezető nem véletlenül kritikus a fürdők építésének szabályozottságával kapcsolatban, hiszen az aquaparkot, termálfürdőt, és termálfalut is működtető cégnek sok konkurenciája akad a megyében. Zalaszentgrót, Zalakaros, Kehidakustány, Lenti és Hévíz országos szinten is jól csengő névnek számítanak, pedig mind Zala megyében terpeszkednek…

Ha ez a tendencia országos szinten nem is jellemző, azért a fentiek tükrében jogosnak tűnik az a kritika, amelyet a nemrégen nyilvánosságra hozott jelentésükben fogalmaztak meg az Állami Számvevőszék munkatársai. A 2001 és 2004 között a Széchenyi-terv keretében, az önkormányzatoknál megvalósuló kiemelt turisztikai célú beruházásokat vizsgáló tanulmány külön foglalkozik a nagyobb volumenű beruházások előkészítésével, megvalósításával, valamint annak pénzügyi folyamataival, a projektek eredményeivel, társadalmi, gazdasági hatásaival és gyakran élesen bírálja azokat. (lásd a cikk második részét) Ha belegondolunk abba, hogy ezek a fejlesztések több mint négy éve valósultak meg, és azóta mennyi ilyen komplexum épült, többszörösen megalapozottnak tűnnek a szkeptikusok félelmei.

Minőségi szálláshelyek hiánya

Másképp látja ezt Bodrogai László, a Magyar Turizmus Zrt. Közép-dunántúli Regionális Marketing Igazgatóságának megbízott igazgatója: „Magyarországon vannak olyan régiók, ahol nagyszámú fürdő található, de a Közép-dunántúli Régió nem ilyen régió, ennek következtében örömmel vesszük minden új termál- és wellnessközpont létesítését”. Bodrogai a Komáromi Gyógyfürdő (gyógyfürdő, uszoda és élményfürdő) a Pápai Várkertfürdő Gyógy- és Termálfürdő (uszoda, termálfürdő, strand, gyógyászati- és wellnessrészleg) és az Agárdi Gyógy- és Termálfürdő (élményelemekkel kialakított családi medence, gyógyfürdő, gyógy- és wellness-szolgáltatások, szabadtéri gyermekparadicsom: kalandpark) mellett további komplexumok épülését szorgalmazza, de elsőként az országos szinten is problémát jelentő szálláshely kialakításának kérdése foglalkoztatja.

„Még mindig hiányzik a fürdők szomszédságában létesített minőségi szállások kialakítása, amely jelentős vendégéjszaka-szám növekedést eredményezne régiónkban. A fogyasztói igények egyre inkább azt mutatják (részben az üdülési csekknek köszönhetően), hogy a régiónkba látogatók a négycsillagos szállodákat, wellness-szállodákat és a jobb színvonalú kikapcsolódási lehetőségeket keresik” – sorolja az igényeket Bodrogai László. „A statisztikai adatok megmutatják, hogy a négycsillagos- és wellness-szállodáink vendégéjszakáinak száma emelkedett az első félévben (114,1% és 121,7 %). Jelenleg régiónkban 8 négycsillagos szálloda van, ami nagyon szerény szám ahhoz képest, hogy Budapest közelsége és a nagy ipari parkok vállalatai mekkora vendégszámot generálhatnának. A turizmusfejlesztési programoknak köszönhetően a fejlesztési kedv nagymértékben emelkedett és az elkövetkező években sorra fognak nyitni az új szállodák és a szolgáltatások színvonala is emelkedik majd” – folyatta.

Nincs már szezonalitás

A fentiekből is látszik, hogy a beruházók igyekeznek télen-nyáron megfelelő színvonalú szolgáltatást, kikapcsolódást biztosítani a pihenni indulóknak, amivel nagyobb forgalmat generálnak, több jegyet értékesítenek, így a befektetett pénz is hamarabb megtérül.

A szezonalitás fogalma az Agárdi Gyógy- és Termálfürdőben is kezdi elveszíteni a jelentőségét. Legalábbis ezt állítja Szigetvári Orsolya, a 2004 óta folyamatosan fejlesztés alatt álló komplexum marketinges munkatársa. A Széchenyi-terv keretében 2004-ben felújított, gyógyászathoz kapcsolódó, közel kétmilliárd forintos beruházást 2007-től további, már önerőből megvalósított fejlesztések követték. Szigetvári Orsolya szerint nem is nagyon volt más választásuk, hiszen a vendégek hiányolták a wellness-szolgáltatásokat. Ez az új, tavaly októberben átadott részleg is hozzájárult ahhoz, hogy egyre többen látogatják az Agárdi Gyógy- és Termálfürdőt. A városgazdálkodással kapcsolatos teendőket ellátó Zrt.-től 2007-ben elkülönült – akkortól már Agárdi Gyógy- és Termálfürdő Zrt. néven működő – cég önerőből megvalósított beruházásainak köszönhetően, ma már lényegesen több szolgáltatással várják a vendégeket: a külső területeken felépített játszótér, büfé, koktélbár, élménymedence, játszóház, egy 300 négyzetméteres kalandpark, és természetesen többféle szauna is garantálja a kiszélesedett vendégkör kikapcsolódását. „Egyre többen keresik fel a fürdőt, valamint megháromszorozódott a vendégforgalom is” – mondta Szigetvári Orsolya. Kérdésünkre, hogy mi a véleménye a gombamód szaporodó fürdőhelyekről, diplomatikusan csak azt válaszolta: „kérdéses, hogy az országnak jó-e, ha ennyi fürdője lesz (hiszen azokat meg is kell tölteni vendéggel).”

Folytatjuk

Ajánlott linkek:

Kapcsolódó cikkek:

nyomtatóbarát változat | ajánlás ismerősnek