[2008.09.28. 15:48]

A birtoklást zavaró vagy ellehetetlenítő magatartást tilos önhatalomnak nevezzük.

Mik a birtokvédelem eszközei?

A Ptk. a birtokvédelem háromféle eszközét ismeri: birtokvédelem önhatalommal, igazgatási úton és bírói úton. A birtokvédelem mindhárom eszköze a tilos önhatalommal szemben nyújt védelmet. A tilos önhatalom, azaz a birtoklás zavarása vagy az attól való megfosztás objektív kategória, sem rosszhiszeműség, sem vétkesség nem szükséges hozzá. A tilos önhatalomnak minősülő magatartásokat általánosságban birtokháborításnak nevezzük.

A jogos önhatalom

A legegyszerűbb (és legősibb) birtokvédelem a jogos önhatalom. A birtokos a birtoka ellen irányuló támadást - a birtok megvédéséhez szükséges mértékben - önhatalommal is elháríthatja. A jogrend általában tiltja az önbíráskodást és elvárja, hogy a személyek jogaikat törvényes (a polgári jogban: bírói) úton érvényesítsék. Ez alól kivétel a tulajdon és a birtok önhatalommal való megvédése. A birtok ellen irányuló "támadás" fogalma szűkebb, mint a birtokháborításé, csak a birtokot közvetlenül fenyegető magatartás értendő alatta. Az "elhárítás" adott esetben erőszak alkalmazását is jelentheti, de csak arányos, a birtok megvédéséhez szükséges mértékben.



Birtokvédelem igazgatási úton

Az állami eszközökkel való birtokvédelem első útja a közigazgatási. A főszabály szerint birtokháborítás esetén először ezt az utat lehet igénybe venni. Az igazgatási út a birtoklás tényén alapuló egyszerűbb, gyorsabb birtokvédelem. A birtokvita eldöntésére a községi, városi, fővárosi kerületi jegyző az illetékes.

Birtokháborítás esetén a birtokos egy éven belül a jegyzőtől kérheti az eredeti birtokállapot helyreállítását vagy a zavarás megszüntetését. Egyszerűbb esetekben ez az eljárás tehermentesíti a bíróságokat, de a felek érdeke is a helyben történő, gyors ügyintézés. A jegyző határozatával helyreállítja az eredeti birtokállapotot és a birtoksértőt e magatartásától eltiltja, kivéve ha nyilvánvaló, hogy a birtokos nem volt jogosult a birtoklásra vagy birtoklásának megzavarását tűrni volt köteles. A jegyző határozatát haladéktalanul közölni kell az érintettekkel, és három napon belül végre kell hajtani, mégpedig akkor is, ha az érdekelt fél a bíróság előtt keresetet indított.

Igazgatási út: jogorvoslat és a határozat végrehajtása

A jegyző határozata ellen államigazgatási úton jogorvoslatnak nincs helye, de az azt sérelmesnek tartó fél a határozat kézbesítésétől számított tizenöt napon belül a bíróságtól kérheti a határozat megváltoztatását. A bíróság elrendelheti a birtoklás kérdésében hozott határozat végrehajtásának felfüggesztését, ha a rendelkezésre álló adatok alapján a határozat megváltoztatása várható. Ha a birtokvitában a dologgal kapcsolatos hasznok, károk és költségek kérdése is felmerül, egyszerűbb esetben a jegyző ezekről is határozatot hozhat. Az ilyen határozat végrehajtására azonban nem a jegyzőnek, hanem a székhelye szerint illetékes bíróságnak van hatásköre. Nincs helye végrehajtásnak akkor, ha az érdekelt fél akár a hasznok, károk, költségek, akár a birtoklás kérdésében keresetet indított. A bíróság a hasznok, károk, költségek kérdésében akkor is köteles határozatot hozni, ha az érdekelt fél csak a birtoklás kérdésében indított keresetet.

Birtokvédelem bírói úton: a birtokper

A birtokvédelem bírói útját rendes birtokvédelemnek nevezzük. A bíróság nem az eredeti birtokállapot tényei alapján, hanem a birtokláshoz való jogosultság alapján dönt, döntése ilyen értelemben - szemben a jegyző határozatával - véglegesen lezárja a birtokvitát. A birtokperben a békés birtoklásban megzavart fél birtokláshoz való jogosultságát vélelmezni kell, az ellenbizonyítás a másik felet terheli, aki saját jogosultságára hivatkozik.

A birtokvita három esetben kerülhet a bíróság elé:

1. ha a jegyző határozatát - akár a birtoklás, akár a hasznok, károk, költségek kérdésében, vagy mindkét vonatkozásban - sérelmesnek tartó fél a határozat megváltoztatását kéri;

2. ha a birtokos az eredeti birtokállapot helyreállítását vagy a zavarás megszüntetését egy év eltelte után közvetlenül a bíróságtól kéri;

3. ha az ügyben a birtokláshoz való jogosultság is vitás, és a birtokos ezért közvetlenül a bírósághoz fordul.