[2008.09.27. 12:29]

’94-es nagy dobás

A vagyonátruházási illeték összegét az 1990-ben elfogadott illetéktörvény szabályozza. Az 1991. január elsejétől hatályban lévő törvényt tehát a rendszerváltás idején hozták. „Az akkori szabályozás szerint a visszterhes, azaz a pénz ellenében történő ingatlan adásvétel illetéke a vételár összegétől függetlenül 2 százalékos volt. A szabályozás 1994. január elsején változott meg: innentől kezdve a vételár első 4 milliója után 2 százaléknyi, a fennmaradó összeg után pedig 6 százalék illetéket kell leróni” – mondja dr. Ruszthi Hunor, a Szikora Ügyvédi Iroda munkatársa.

Ekkoriban azonban ezért a 4 millió forintért ingatlant is lehetett venni: a kétszobás budapesti paneleket 1,5–2 millió forintért mérték, és az V. kerületben is lehetett lakást venni 5–7 millió forintért. Azokat a dél-budai családi házakat is 6 millió forint körüli összegért árulták ebben az időben, amelyek ma 25–30 millió forintba kerülnek. Míg tehát ’94-ben egy átlagos panellakás vásárlása után csak 2 százaléknyi illetéket kellett leróni, addig ma már a 6 százalék felé billen a mérleg, pusztán azért, mert egy minden luxustól mentes, átlagos budapesti panel is 12 millió forintba kerül. Egyszóval az illeték szépen csöndben úgy emelkedett, hogy az ingatlanárak ’94 óta folyamatosan nőttek, és a vételár összegében egyre kisebb arányban képviseltette magát a „kedvezményes”, 4 millió forint alatti rész. Azaz egyre nagyobb összeget terhelt a 6 százalékos, és egyre kisebbet a 2 százalékos illeték. Megkérdeztük a Pénzügyminisztériumot is, hogy mindezt figyelembe véve miért nem emelték a 4 millió forintos „álomhatárt”. A minisztérium álláspontja szerint azonban "a jelenlegi rendszer igazságos, törvénymódosítást emiatt nem is terveznek." Ráadásul Gulyás Balázs ügyvéd szerint, az állam illetékkedvezménye 35 év alattiaknál, vagy első lakáshoz jutó állampolgárok esetében is csak maximum 8 millió forintig engedélyezi a kedvezmény "lehívását", amiből a fővárosban szinte lehetetlen ingatlant vásárolni. A kormány év eleji személyi jövedelemadót érintő intézkedései miatt pedig "ma már nem lehet az szja-t sem visszaforgatni egy másik lakás vásárlásába sem."



Megkülönböztetett különbözet

A különbözeti illeték intézménye is érdekesen fest a gyakorlatban: e szerint, ha egy éven belül a tulajdonos elad egy lakást, majd vesz egy másikat, akkor csak a különbözet után kell illetéket fizetni. Aki tehát 10 millió forintért adja el a lakását, és 15 millió forintért vesz újat, annak csak 5 millió forint után kell illetéket fizetnie. „A törvény szerint a kedvezményt egy éven belül csak egyszer lehet igénybe venni, mégpedig úgy, hogy a vásárlást közvetlenül megelőző vásárlást lehet csak figyelembe venni. Ez azokkal szemben méltánytalan, akik lakást örökölnek, leróják annak öröklési illetékét, majd saját lakásukat és az öröklött lakást eladva vesznek nagyobb ingatlant. Nagy lemaradás az is, hogy ez a kedvezmény nem illeti meg az olyan uniós polgárokat, akik azért adják el külföldi ingatlanjaikat, hogy nálunk vegyenek újat. Az ígéretek szerint ez utóbbi gyakorlat változni fog" – magyarázza dr. Ruszthi Hunor.

Füstbe ment terv

Visszásság adódhat abból is, hogy az illetékfizetési kötelezettség akkor keletkezik, amikor a vevő benyújtja az adásvételi szerződést a földhivatalhoz. Előfordul ugyanis, hogy a vásárlás anyagi okokból tulajdonjog fenntartása mellett történik, három, vagy akár hat hónapos fizetési határidővel. Az illeték kiszabásakor azonban nem vizsgálja az APEH, hogy az ingatlan már a vevő nevére került-e: egyszerűen csak kiszabja az illetéket. Ha ilyenkor bármi közbejön, és a vételárat a vevő nem tudja megfizetni, az adásvételi szerződés semmisé válik. Ebben az esetben hosszas procedúrával lehet csak visszaszerezni az illeték összegét.

Az első lakásszerzés illetékkedvezménye sem ér sokat, mert nem igazodik a mai ingatlanpiaci árakhoz, és szinte csak nevében létezik: ez ugyanis csak a 8 millió forintnál olcsóbb lakásokra vonatkozik, a fővárosban viszont aligha lehet elfogadható lakást venni ezért az összegért.

Méltánytalan méltányosság

Az ügyvéd figyelmét a közelmúltban több lakásvásárló is felhívta egy igencsak érdekesnek mondható, új keletű APEH-es gyakorlatra, amelynek eredményeként a méltányossági alapon illetékmérséklést, illeték elengedést vagy részletfizetést kérő tulajdonosok egyre gyakrabban pórul járnak. Az APEH ugyanis egy űrlapot postáz számukra, amelyben a tulajdonosok vagyoni helyzetét, fix költségeit firtatja, majd ezeket vizsgálva dönt. A méltányossági eljárás elbírálása ugyanakkor nincs határidőhöz kötve, így megesik az, hogy a hatóság hat-nyolc hónapot ül a kérvényen. Ez még nem lenne baj, de amikor hat-nyolc hónap után úgy döntenek, hogy a tulajdonosnak nem jár illetékkedvezmény, hat-nyolc hónapra visszamenőleg késedelmi pótlékot is kiszabnak. Ez ellen tenni sem lehet, mert méltányossági jogkörben hozott határozat ellen nem lehet fellebbezni.

Kapcsolódó cikkek:

nyomtatóbarát változat | ajánlás ismerősnek