[2008.09.25. 23:21]

A 2009 nyarán átadásra kerülő ingatlanfejlesztésről, a loftról és a szabadság életérzéséről beszélgettünk Takács Imrével, a fejlesztő Malomvári Kft. vezetőjével.

– Az önök cégcsoportjának (MINOR) alaptevékenysége az informatika. Hogyan jött mégis az ötlet, hogy ingatlanfejlesztésbe fogjanak, és azon belül a Nyugaton már régóta trendinek számító loftlakások építésébe?

– A cégcsoportnak vannak olyan tagjai, amelyek ingatlanfejlesztéssel foglalkoznak, de az alapvető tevékenységünk valóban az informatika. Annak idején amikor megvettük a Vörösvári úton ezt a malmot a hozzá tartozó egyhektáros területtel, ahol gyönyörűszép 1860-70-es évekbeli ipari épületek találhatók, adódott az ötlet, hogy a Nyugaton oly divatos loftlakásokat alakítsunk ki. A telek azon részeire pedig, ahol nem voltak értékes épületek, új építésű lakásokat terveztünk.

– Egyszerűbb megoldás lett volna, ha lebontják az összes régi épületet, és egy vadonatúj ingatlanfejlesztésbe fognak. Az önök terve nem tipikusan magyar. Talán valamiféle személyes ok is közrejátszott abban, hogy megőrzik a régi malmot?

– Én nagyon szeretem a régi tárgyakat, épületeket. Fontosnak tartom a régi értékek megőrzését, a loftlakások kialakításban pedig nagy kihívás a régi és új értékek találkozása mentén alkotni egy több szegmensből álló izgalmas projektet.

– Miért éppen a Jazz Loft elnevezést kapta az ingatlanfejlesztés?

– Alapvetően a jazz-muzsikából fakadó életérzést szeretnénk átadni, hiszen a jazz a húszas években született, ugyanígy a loft is mint jelenség a húszas években indult hódító útjára. A lépcsőházakat jazz-zenészekről, az épületeket jazz-stílusokról neveztük el. Azt a ritmust, életérzést, szabadságot szeretnénk itt a lakókörnyezetben is megteremteni, amit a jazz sugároz.

– Sokszor loftlakásnak hívják a belvárosi tetőterekben kialakított egyterű lakásokat is. Pedig valójában az igazi loft az ipari épületekben található.

– A loft eredetileg tetőtéri lakást jelentett. Később egy teljesen új környezetben, régi ipari létesítményekben alakították ki ezt a fajta lakástípust, amelyet először Amerikában neveztek loftnak. Végül ez utóbbi lakástípusra értjük autentikusan a loft fogalmát, Nyugat-Európában is ez a definíció terjedt el. Aki loftot akar venni, az nem fogja azonosítani egy tetőtéri lakással.



– Nem számít-e kockázati tényezőnek, hogy nálunk a loftlakás-építés még gyerekcipőben jár, egy ujjamon meg tudom számolni a hasonló típusú fejlesztéseket?

– Nagy mennyiségben loftlakást eladni nem igazán lehet Magyarországon, de akkora volumenben, mint amennyit mi kialakítunk, teljesen reális. Ez azért is érdekes, mert ha valaki most nem vesz loftlakást, akkor később nem nagyon tud vásárolni, hiszen nem lesz effajta beruházás Budapesten. Pontosabban a város viszonylag belső területének számító kerületekben nincsenek olyan épületek, ahol loftlakásokat lehetne kialakítani.

– Azért néhány loft megjelent már a piacon. Ez nem jelent konkurenciát?

– A Riverloft fejlesztése befejeződött. Ott egyes loftlakások fantasztikus kilátással a Dunára, mások a belső udvarra néznek. Én úgy tudom, hogy vannak eladatlan lakások az átadás után is. Mi sok sikert kívánunk a fejlesztőknek, mert minél több a loftfejlesztés, annál erősebbek vagyunk mi is. Nekünk az volt a legfontosabb szempont, hogy a loftlakásaink élhető, parkosított zöld környezetben épüljenek meg. Egyrészt a hangulatot az adja, hogy egy régi ipari épületben lesznek a lakások kialakítva, amelyhez speciális elrendezés, belmagasság, térhasználat járul; másrészt az itt lakónak azt az élményt fogja nyújtani, hogy mindennapjaikat egy zöld parkban tölthetik.

– Kik alkotják a célcsoportokat, akiknek Önök tervezték és építik a Jazz Loftot?

– A tehetősebb rétegek köreiben növekszik a kereslet az exkluzív és különleges ingatlanok iránt – ilyenek a loftlakások is. Az egyik célcsoportot képviselik azok, akiknek nem számít, hogy milyen értékű a beépített burkolat, és mennyit kell költeni extravagáns belső építészetre. A másik fő célcsoportba tartozik a kreatívok növekvő tábora, akik szintén – habitusból és nem divatból – a megszokottól és a konvencióktól eltérő környezetben akarnak élni, és szeretik saját maguk alakítani a környezetüket. Harmadrészt pedig azok a külföldiek lehetnek a vevők, akik nemzetközi cégek helyi vezetőiként, képviselőiként Magyarországon élnek, és külföldön már laktak loftlakásban. Nem egyértelműen kell persze a külföldit a lofthoz kötni, hiszen Nyugat-Európában is korlátozott számban érhetők el a loftlakások. De akik odahaza ilyen környezetben laktak, azok továbbra is azt preferálják.

– Mi jelenti az exkluzivitást, azt a bizonyos pluszt, amitől egészen más egy loft és egy hétköznapi új építésű lakás?

– Az Ybl-díjas Turányi Gábor egy zárt belső parkkal rendelkező és a park felé forduló ingatlanegyüttest tervezett. Ami fontos, hogy élhető közeget kívánunk kialakítani, tehát nem használtuk ki a teljes beépíthetőséget, nem 10 emeletes épületeket, hanem csak 4 emeletes házakat építünk. Egy lépcsőházban nem 130 lakás lesz, hanem csupán 10-15. A loftlakásoknak helyet adó épületben értelemszerűen még kevesebb albetét lesz. Ezt a fajta emberi léptéket, a privát-érzés erősítését szeretnénk megvalósítani, így mi például nem konditermet építünk, hanem lesz egy day spa, ami a teljes rekreációt hivatott biztosítani. Illetve lesz egy gourmet-bolt, ahol ínyencségeket lehet vásárolni, és tervezünk egy osztályon felüli francia éttermet is.

– Mennyire kedvező a Jazz Loft lokációja?

– A Jazz Loftot nyüzsgő környezet veszi körül, amely a jó közlekedési elérhetőségeket is maga után vonja: tömegközlekedési eszközökkel és személygépkocsival könnyedén és gyorsan elérhetők a város távolabbi pontjai is. A nyüzsgő városi létet mi úgy egyesítjük a kertvárosi hangulattal, hogy befelé fordulnak a lakások, ezért a zöld környezet, a nyugalom és a csönd párosul a ”külvilág” lüktetésével.

Ajánlott linkek:

Kapcsolódó cikkek:

nyomtatóbarát változat | ajánlás ismerősnek