[2008.09.25. 10:12]

- Manhatten egyik legelegánsabb és egyben legbohémabb negyedébe, Chelsea-be tervezed New York első zöld hotelét. Mitől zöld egy meglehetősen koszos nagyváros közepén elhelyezkedő magasház?

- Renzo Piano állapította meg egy amerikai zöld fejlesztés kapcsán, hogy az ott alkalmazott megoldásokat ő az öreg kontinensen már vagy 20 éve használja, így nem biztos, hogy most meglepjük az olvasókat. Például régen Magyarországon a cementbe szemetet kevertek, mert nem volt pénzük építőanyagra.

A Greenhouse 26 esetében környezetvédelmi okokból tesszük ugyanezt. Az építőanyagokkal egyébként is óvatosan bánunk, nem használunk például gipszkartont, próbálunk mindent betonból megoldani. De nem ismeretlen a magyarok előtt a két különböző vízmennyiséggel öblítő wc sem. A fürdőszobákba olyan zuhanyzót helyezünk, melyből igen vékony sugárban fog folyni a víz, de egy innovatív zuhanyrózsának köszönhetően a használója úgy érzi majd, mintha bőségesen záporozna rá. Szintén régi európai találmány, hogy a tetőre öntött betonba rést vágnak, mellyel a hőmérséklet szabályozását segítik elő. Az üvegfelületeket viszont már egy kanadai ötlet alapján alakítjuk ki úgy, hogy dupla üvegek közé műanyag lapot helyezünk a hőháztartás szabályozására.

Az elektromosság 20-30 százalékát az épület maga generálja, például újrahasznosítja a liftek mozgása által termelt energiát. A szálloda aljában vegán, azaz tej és tojás használatát mellőző étterem lesz, s az általa a fűtés, világítás, vagy akár a főzés során termelt energiával a szobákat fűtjük majd.

Geotermikus, valamint kanadai szélerőművekből érkező energiát is használunk. Ezt persze kicsit drágábban méri a New York villamosenergia-ellátását biztosító Con Edison, de a különbözetet a zöld áramforrások fejlesztésére fordítja. Továbbá megegyeztünk velük, hogy az általunk termelt többletáramot átadjuk nekik, vagy esetenként lekacsolódunk a rendszerről, és önellátók leszünk.

-Gondolom, kitehetitek a Greenhouse 26-ra a LEED platinatábláját…

-Nem, csak az aranyra hajtunk. Az épület tervezése már megkapta ezt a fokozatot, és a kivitelezés, valamint a belső kialakítás esetében is el szeretnénk érni ugyanezt. Vicces módon egyébként épp maga a LEED a legkevésbé környezetbarát – tudod te, mennyi papírt kellett kitölteni számukra?

- Ha a LEED még nem is jutott el a rengeteg papír alapanyagául szolgáló fák védelméhez, New York polgármestere már igen…

- New York a legzöldebb város Amerikában. A polgármester, Bloomberg számos környezetvédelmi programot indított, és törvénybe foglalták, hogy annak, aki új épületet emel, minden 25 láb után egy fát kell ültetnie. Ehhez a Police együttes is adott egymillió dollárt. A város kiemelten támogatja a LEED ezüst fokozatú épületek építését, pld. minden iskola ennek a szabványnak kell megfeleljen. Ez helyes törekvés, mert bár a geotermikus energia drága, a zöld fejlesztés összességében nem az. A 19 emeletes, 28 szobás Greenhouse 26 megépítése 14 millió dollárba kerül, a zöld fejlesztések ebből 300 ezret emésztettek fel, de az állam 150.000-et azonnal visszaadott, mégpedig nem adókedvezmény, hanem csekk formájában.

- Milyen változásokat hozott 9/11 az itteni építészetben?

- Meglehetősen sok kódot módosítottak miatta. Az új épületekre már sokkal szigorúbb biztonsági előírások vonatkoznak. Először óvóhelyeket akartak fejleszteni, de később inkább a hatékonyabb tűzoltási és a gyorsabb evakuálási megoldásokra helyezték a hangsúlyt.

- Rendben, ez a technikai oldal. És a szellemi? Valami új üzenet a látványos, esetenként arrogáns felhőkarcolók helyett?

- Semmi. Újra és újra csak a nagy, unalomig ismert, üveg felhőkarcolók. Én sosem szerettem a WTC-t mint épületet, és sajnos nem tetszik az sem, amit a helyére építenek. 12 csapatot hívtak meg a tervezéshez, melyekben csodálatra méltó építészek dolgoznak - ugyanakkor van még néhány kitűnő tervező, aki lemaradt a listáról. Úgy érzem, ezek az egyébként zseniális épületeket tervező építészek nem az új WTC-re lesznek majd a legbüszkébbek. Megvolt a lehetőség arra, hogy valami lélegzetelállító szülessen, olyan, ami méltó arra, hogy New York, és közvetve a világ közepe legyen, de sajnos ez a lehetőség valahogy elúszott.

Az Amerikába érkező európai sztárépítészek egyébként általában a reneszánszát élő Bauhaus stílust hozzák magukkal, melyből itt kint csak egyes motívumok valósulhatnak meg, s így a nagy ívű elképzelések többsége a fiókban landol. Nem mintha ezzel az újraértelmezett Bauhaus stílussal boldog lennék, mert elég egyszerű megoldani technikailag, és már csak ritkán vihető bele valamilyen új, ötletes, innovatív megoldás.