[2008.09.20. 18:24]

Tartalékok Ferihegy környékén

A Budapest Airport (B.A.) 2011-ig 65 milliárd forintot fektet be saját területén, így új cargo és airport city épül, előbbi a hiányzó logisztikai kapacitásokat hivatott orvosolni, míg utóbbi hotelt, konferenciatermet foglalna magában; valamint az igények felmérése után kereskedelmi parkot fejlesztenének. A repülőtér lemaradásban van, aminek fő oka, hogy korábban az állam nem tudott invesztálni a cégbe, de a 2007 óta többségi tulajdonos Hochtief Airport nem tétlenkedik, persze erre a privatizációs szerződés is kötelezi.

Talán a B.A. késlekedése miatt is, más fejlesztők, így – többek között az AIG/Lincoln vagy az Ablon – már szemet vetettek a légikikötővel szomszédos területekre, és ahogy a jelentős európai repülőterek környékén megszokott: logisztikai központokat, kereskedelmi parkokat, irodaházakat és szállodát építettek. Közben zajlanak az újabb ingatlanfejlesztések – a funkciók a már előbb említettek –, az egyik legnagyobb volumenű a 22 ezer négyzetméter alapterületű ún. The Quadrum irodapark, amely az AIG/Lincoln beruházása nyomán kel életre. A cég egyébként is élen jár a budapesti reptér vonzáskörzetében megvalósuló fejlesztések terén, az első jelentős ingatlanegyüttest, a vegyes funkciójú ún. Airport Business Parkot, 2004-ben adták át, amely irodakapacitása mellett az égető raktárhiányt hivatott mérsékelni.

A Cushman & Wakefieldnél, amely számos ingatlanfejlesztés bérbeadását bonyolította le, azt mondják, hogy egyelőre nem érezhető az, hogy az egyes projektek konkurenciát jelentenek-e a másik számára, vagy az egymást erősítő hatások érvényesülnek. Mindenesetre az Ablon ún. Airport City projektje keretében a „C” épületet már átadták, a „D” blokk pedig 2009 első félévében készül el. És akkor még nem említettük a mostanában jogi viták miatt előtérbe kerülő ún. Airport City Plaza projektet, amelyet a tervek szerint 3-4 éven belül megvalósítanának.

A B.A. kettes termináljának középső része helyére épülő ún. Égi Udvar pedig az új utaskezelő funkció mellett számos igényes üzletet is magában foglal majd. Tehát egyelőre sötétben tapogatózunk, ha azt vizsgáljuk, hogy hány logisztikai központ, kereskedelmi park, irodaház és szálloda él meg a területen. Ráadásul az egyes funkciókhoz más és más célcsoportokat rendelhetünk, hiszen például a retailben erősítő reptér a légikikötőt használó utazókra „pályázik”, míg a Vecsés mellett 2007 őszén megnyílt Market Central Ferihegy kereskedelmi udvar a közel félmilliós Budapest-környéki agglomerációs lakosságra számít.

A már működő 113 szobával rendelkező Airport Hotel viszont nyilván nem a környékbeli kisvárosok lakosaiban látja a fő célcsoportot, hanem Ferihegy utasait várja. Itt konkurencia lehet a B.A. által tervbe vett négycsillagos, 250 szobás szálloda, amely az új Airport Cityben kap majd helyett. Elnézve azonban a nyugati reptereket, bőven elfér még egy-két szálláskapacitás, persze azt is figyelembe kell venni, hogy hány utassal számolhatunk. Jelenleg 8,6 millió ember fordul meg Ferihegyen, bár a tervek nagyratörőek, 2015-re nagyságrendekkel több utast várnak, ehhez azonban még több fapadost kell Budapestre csábítani. Persze a fapados törzsközönsége főként fiatal, nyugati diák, akik nem konferenciára érkeznek Budapestre, így nyilván nem reptéri hotelben akarnak éjszakázni, hanem a főváros mindennapjaira, netán nyüzsgő éjszakai életére kíváncsiak. Másrészt a konferenciaturizmushoz meg konferenciatermekre van szükség – a városon belüli fejlesztések komoly vetélytársa lehet a reptér által tervezett komplexum.



Logisztikai fejlesztések

A Cushman & Wakefield adatai szerint a B.A. környezetében számos logisztikai fejlesztés van előkészítés/engedélyeztetés alatt. A jövő évben minimum 120.000 nm raktárterület megépítése várható a reptér környezetében (Vecsés, Üllő). Ezek a fejlesztések ún. big-box fejlesztések, ahol 1500-2000 nm-től bérelhetőek majd raktárak. Az erős kínálat miatt a bérleti díjak csökkenésére számítunk, amelyek várhatóan a € 3,5/nm/hó szint alá fognak süllyedni. A városhoz közelebbi parkokban, ahol kisebb területek is bérelhetőek, a bérleti díjak magasabb szinten maradnak majd. Az elmúlt évek tapasztalata szerint azon fejlesztési területek ára, amelyek rövid időn belül fejleszthetőek, növekedtek az elmúlt években.

Szollár Domokos B.A. szóvivő elmondta, hogy cége több modulban 20 ezer négyzetméternyi raktárhelyet épít a légiáru forgalmának jobb kiszolgálása érdekében. Az új cargo-központ a Terminál 2 mellett 2010-re épül meg. Arra a kérdésünkre, hogy mi lesz az Airport Business Parkkal, amely jelentős logisztikai központ, és nyilván távolabb helyezkedik el a reptér most épülő cargo-központjától, a szóvivő azt válaszolta, hogy ezt még nem lehet tudni, ráadásul hosszú távú bérletekről van szó, így a piac átrendeződése csak ezután következik be. Persze új bérlők is megjelenhetnek, de nagyjából szinkronban történhet a bérleti díjak lejárata és a reptér új raktárbázisának felépítése.

Ajánlott linkek:

Kapcsolódó cikkek:

nyomtatóbarát változat | ajánlás ismerősnek