[2008.09.19. 16:40]

Irodák és plázák

A vidéki régiók, térségek fejlesztési potenciálja a helyi jellegzetességekben s az ebből fakadó gazdasági előnyökben rejlik – ezek mind hatékonyabb kiaknázása jelenthet kihívást a hazai és külföldi befektetők számára. Részben a dél-kelet-európai államok fejlesztéseinek és uniós csatlakozásának köszönhetően javultak a leszakadó keleti országrész felzárkózási esélyei. A nemzetközi logisztikai vérkeringésbe történő bekapcsolódás, a multinacionális vállalatok és a tőkeerős hazai cégek jelenléte vérpezsdítően hat a vidék ingatlanpiacára – különösen a kereskedelmi szegmensre -, de nem feltétlenül indukál nagyszabású ingatlanfejlesztéseket.


Az irodapiaci befektetők Budapestre fókuszálnak, a vidéki bővítésre irányuló kísérletek gyakorlatilag kudarcot vallottak, a bérelt irodákra irányuló piaci kereslet a régióközpontokban sem meghatározó. A hangsúly az irodaépítés helyett a meglévő épületek irodai célú hasznosítására, illetve az épület-rehabilitációkra helyeződött. A főváros ellenben menetel: dinamikus bővülés, magas színvonal jellemzi az új építésű irodaházak piacát. Budapesten a modern bériroda-állomány 2 millió négyzetméterre tehető, de egyelőre nem érte el a hasonló helyzetű fővárosok – pl. Varsó vagy Prága – szintjét.

Ugyanakkor a kereskedelmi és szolgáltató komplexumok terjeszkedése a nagyfokú telítődés, illetve a terjeszkedési lehetőségek korlátozottsága miatt megtorpanni látszik. A vidéki régiók viszont ebben a szegmensben törnek előre, kereskedelmi létesítmények, nemzetközi áruházláncok letelepedését illetően jócskán akadnak kiaknázatlan területek. A nagy üzletláncok beruházásai idén is számottevőek.


Lakásra mindenütt szükség van

A vállalkozói lakásépítést tekintve az első félévet az átlagosnál erőteljesebb visszaesés jellemezte, főként a fővárosban. A lakásépítések 22 százalékkal mérséklődtek, az értékesítésre szánt lakásoknál és a többszintes, többlakásos építkezéseknél 19 százalékos csökkenésről számolt be a Központi Statisztika Hivatal (KSH). A közép- és nyugat-dunántúli, valamint a dél-alföldi régióban tapasztaltak csak jelentősebb lakáspiaci bővülést. Az új építésű lakások iránti kereslet nemcsak a fővárosban, hanem vidéken is felfokozott az utóbbi években.

A vidéki lakásfejlesztési piacot kisebb befektető cégek uralják bejáratott, gyorsan kivitelezhető projektekkel. A fővárosban a százmilliós, milliárdos nagyságrendű, lakhatási igényeket is kielégítő, többéves előkészületeket igénylő többfunkciós „megaprojektek” említhetők igazi unikumként. Ezek egyrészt kijelölik a fejlesztők által preferált városfejlesztési irányokat, nyitnak a modern metropoliszok világára, másrészt megoldási alternatívát kínálnak a fenntarthatósági problémákra.


Turistákat egész évben!

Vidéken az idegenforgalmi, turisztikai célú ingatlanfejlesztések a többi szegmenshez viszonyítva számottevőek: az első félévben a „csekély súlyú” szálláshely-szolgáltatás, a vendéglátás beruházásai emelkedtek jelentősebb mértékben, közel 30 százalékkal. A KSH jelentése szerint a növekedést elsősorban a kisebb szállodák felújítása, bővítése adta. Hosszú pangás után fejlesztői célponttá vált a Balaton is, ám a legtöbb hazai befektető a szezonális jelleg miatt korlátozottnak ítéli a magyar tenger fejlesztési lehetőségeit – a megtérülést illetően nagy a bizonytalansági faktor. Csak azok a létesítmények maradhatnak életképesek – érvelnek –, melyek nem a nyári szezonra fókuszálnak, hanem szolgáltatásaikkal egész évben aktivizálni tudják a célközönséget.

Ami az innovatív technológiákat illeti, a környezettudatos építészeti megoldások közül a megújuló energiaforrásokat hasznosító rendszerek egyelőre nem számottevőek a hazai ingatlanfejlesztési projektekben. Jó példával szolgálhat Németország és Ausztria, ahol kötelező előírásokkal és adókedvezményekkel ösztönzik a beruházásokat.

Ajánlott linkek:

Kapcsolódó cikkek:

nyomtatóbarát változat | ajánlás ismerősnek