[2008.09.15. 20:48]

Cél az elsőség

1998 óta a ferihegyi utasszám éves növekedése 9,2%-os. Tíz éve még csupán 4 millió utas fordult meg Budapesten, ellenben 2007-ben már 8,6 millió fő érkezett légi úton a magyar fővárosba. Ami a légiszállítmányozást illeti, a repülőtér átlagos évi növekedése 7,7%-os. 2007-ben 59 ezer tonna árut regisztráltak a magyar fővárosban. A cél, hogy 2015-ig a repülőtér Közép- és Kelet-Európa legsikeresebb légikikötője legyen a kiszolgálás minősége és hatékonysága tekintetében.

Noha Budapest földrajzi fekvése miatt a térség logisztikai nagyhatalma lehetne, a cargo üzletágon belül évente mindösszesen „csak” 80 ezer tonna áru fordult meg eddig Ferihegyen, pedig a stratégiailag nem jó helyen fekvő cseh fővárosban, Prágában már 50 ezer tonna árut forgalmaznak évente. Egyébként Bécs a 272 ezer tonna árujával messze lekörözi a térség összes légikikötőjét. A cél megelőzni a sógorokat. Szollár Domokos, a BA szóvivője arra a kérdésünkre, hogy ez mennyi időt vehet igénybe, polemikusan csak egy maratonhoz hasonlította a versenyfutást. A „csoportelsőségre” szerinte legalább még 5-10 évet kellene várnunk.

A tervek szerint a Budapest Airport 2011-ig 65 milliárd forintot költ a repülőtér infrastruktúrájának bővítésére és modernizálására. A sokrétű fejlesztéseket három szegmensre bonthatjuk: Az egyik irány azok az ingatlanfejlesztések, amelyeknek az egyik része magára a repülőtér épülettömbjére vonatkoznak, a másik pedig az új épületekre, a kiegészítő szolgáltatások megépítésére. A másik fő beruházási irány az úthálózat korszerűsítése lesz. Az invesztálás harmadik fázisa pedig maga a technológiai fejlesztés lesz.

2011 Űrodüsszeia További képek a galériában >>

Égi udvar nyílik

A 2-es terminál középső részét már elkezdték lebontani. A helyére egy ún. SkyCourt, magyarul Égi Udvar fantázianévre elkeresztelt központi utaskiszolgáló épületrész fog kerülni. Nevét onnan kapta ez az építmény, hogy a hatalmas kagylóformájú épület belsejében nem lesz semmiféle felfüggesztés, a tartóelemek kizárólag az épület szélein fogják majd megtartani a tetőszerkezetet. Állítólag ezzel a megoldással „esztétikailag egybe fog majd olvadni az épület az éggel”. Egyébként ezt a fajta „élményszerűbb” csarnoktípust Európában többek között Hamburgban és a londoni Heathrow 5-ösön láthatunk.

Az Égi Udvar építésének nulladik fázisában a munkások a lebontásra kerülő épületrészben működő funkciókat áttelepítették az ideiglenesen már megépült folyosó kisebb-nagyobb helyiségeibe. A lebontott ingatlanrész helyére fogják majd felépíteni a külalakjában modernebb kagylószerű tetőrendszert. Ezt a megoldást kapta fel a sajtó kissé bulvárosan úgy, hogy a Budapest Airportban bypassműtét, szívműtét zajlik. (Míg a páciens, pontosabban az utas éli tovább megszokott életét, addig ez idő alatt az ideiglenes folyosó 240 tonnás acélszerkezetét a helyére emelik, amely novembertől már poggyászosztályozó csarnokként, valamint átszállófolyosóként fogja kiszolgálni a 2-es terminál utasait, pontosabban pácienseit.)

A 2009-ig felépülő csarnok lesz a 2-es terminál központi része, ahova az utasok csak a becsekkolást követően juthatnak el. A 2001. szeptember 11-i tragédia óta amúgy is szigorított utasbiztonsági ellenőrzést itt kibővítik: 14 folyosón fog majd zajlani a kontroll. Ez a funkció a 2A és a 2B terminálokon eddig igen szűk helyen működött. A kibővített helyen 40 ezer négyzetméternyi új tér kialakítására is lesz mód, ahol sokkal több kávézót, éttermet és üzletet fognak majd elhelyezni. A BA lényeges feladatnak találja a retail, azaz a kiskereskedelmi tevékenység jelentős bővítését is, hiszen ez a bevételi szegmens nagyban hozzájárulhat majd a jövőben a légikikötő bevételeihez. A szóvivő szerint ugyanis ha a nyugat-európai repterek bevételét nézzük, akkor 100 euróból általában 40 eurónyi bevétel szokott a kiskereskedelemből származni, és csupán 30 a repülési tevékenységből. A maradék 30 euró a kiegészítő tevékenységekből (hotel, raktározás, kereskedelmi park) folyik be.

A BA-nál jelenleg nem ezek az arányok érvényesülnek, hiszen csak most a repülési tevékenységből származik a repülőtér összbevételének a 60-70 százaléka. A változatás igénye azért is fontos, mert minél több bevétel jön majd be a retailből, annál olcsóbbá lehet majd tenni a repülőjegyek árát. Bár a BA árai összehasonlítva más közép-európai fővárosok repülőtereinek áraival már most is sokkal versenyképesebbek, de ez a versenyképesség Prágával vagy Kijevvel szemben még tovább növelhető. Ez a fejlesztés elvben maga után vonná az utasszám növekedését is, valamint a cargo üzletág erőteljes fejlődését is. A fapados járatok számára is fontos az ár, hiszen ha olcsóbb a szolgáltatás, akkor sokkal nagyobb számban érkeznek majd külföldiek a magyar fővárosba.