[2008.09.04. 03:28]

Más tetszetősnek tartott külföldi egykulcsos adósávok

Bár Bulgáriában lényegében egykulcsos az adórendszer, alapjában 5 különböző szja-sávot állapítottak meg Szófiában. Gyurcsány 0%-os „szociális alapon” működő terve már működik Bulgáriában 1440 levás éves jövedelemig bezárólag. E felett már 10% az szja-kulcs mértéke évi 1800 levás jövedelemig. A balkáni országban ezt az adósávot tekintik az ottani APEH a fő adósávnak, de megkülönböztetnek 22,26 és 29 százalékos jövedelemtől függő adósávokat is. Szavazóink 7,27%-a térne át a jelenlegi 18%-os magyar szja-kulcsról a bolgár adókulcs-rendszerre. A román modellt szavazóink 7,02%-a választotta, azaz a magyarok szívesebben fizetnének jövedelmük után 16%-os szja-kulcsot a bukaresti adóhatóságnak, mint az APEH-nek, főleg ha a magyar 20%-os áfa helyett keleti szomszédunknál „csak” 19%-os az általános forgalmi adó mértéke.

Bár 1%-kal többet kellene fizetnünk, ha Pozsonyban élnénk, olvasóink 19,09%-a jobban szeretne északi szomszédunknál adózni. A válaszadók legjelentősebb hányada több mint valószínű, inkább azért választaná északi szomszédunk adózási rendszerét, mert nemcsak az szja-kulcs mértéke 19 százalék, hanem a társasági adó és az általános forgalmi adó is. Természetesen azt nem kell megemlítenünk, hogy a sikeres szlovák (Dzurinda és Fico kormányok) gazdasági modellnek köszönhetően jövőre már euróban kapják meg a szlovákok a fizetésüket és adókérdőíveiket is. Vágyi Ferenc Róbert a MOKLASZ (Magyar Okleveles Adószakértők Egyesülete) alelnöke szerint bár érdemes beszélni az szja-kulcsok későbbi változtatásáról, de csak akkor, ha a mindenkori magyar kormány nem törli el a kisadókat, és az áfaemelést. Vágyi ellenben egyetért a különadó, a helyi iparűzési adó (HIPA) és az osztalékkulcs felső mértékének eltörlésével, a tőkejövedelmek adójának 20%-ra csökkentésével, a kvázi egykulcsos adórendszerrel, valamint a munkáltatói tb-járulékok csökkentésével. A MOKLASZ alelnöke az Amerikai Egyesült Államokat hozta fel példának, amely adórendszerének átalakításakor a foglalkoztatás növelését, másodlagos céljának pedig a beruházások ösztönzését tűzte zászlajára. Magyarországon ezek mellé még bejöhetnek a tőkebefektetések ösztönzésére tett kormányzati lépések is.

Miért lehet jó vagy nem jó a többkulcsos?

Szemben sok eddigi egykulcsos magyar javaslattal, a szakértők szerint a két- vagy háromkulcsos szja úgy differenciálná még jobban a jövedelmi csoportokat, hogy megszüntetné az adójóváírás bonyolult és nehezebben ellenőrizhető intézményét, valamint a jövedelemeltitkolás jelentősen visszaesne. Igaz ugyan, hogy az egykulcsos szja elvben egyszerűbb bevallást és kevesebb jövedelemeltitkolási lehetőséget enged, de gyakorlatilag az egykulcsos megoldás esetében biztos, hogy fennmaradna a szakértők szerint az adójóváírás intézménye a kormányfő javaslata ellenére, és nehezebben lehetne érvelni további adókedvezmények megszüntetése ellen is. A két- vagy háromsávos szja már csak azért is támogatandó, mert szintén az alacsony jövedelemre esélyes, de az alacsonyabb képzettségi szint miatt jóval nehezebben elhelyezkedő, vagy éppen eddig inaktív munkaerő bruttó bérköltségének növekedését lassítaná, miközben a nettó jövedelmen ez nem éreztetné a hatását. Egyébként csak az érvelhet úgy, hogy az egykulcsos szja a legigazságosabb tehermegosztás – hiszen mindenki ugyanakkora hányadát fizeti be a jövedelmének –, aki elfeledkezik az alapvető (autonóm) fogyasztás közgazdasági fogalmáról. Az olyan háztartások, amelyek tagjai a minimálbér körül keresnek a jelen adójogszabályok között sem képesek megtakarítani a jövedelmükből. Az egykulcsos szja-ra vonatkozó javaslatok, mint azt a Pénzügyminisztérium nemrégiben modellezte, a minél alacsonyabban keresőket sújtja egyre jobban.

Kutasi Gábor, az ICEG European Center tudományos munkatársa kiáll az egykulcsos adórendszer mellett, bár a kutató megkérdőjelezi a reformcsomag összetételét. Szerinte adóegyszerűsítés szempontjából a tételes EHO eltörlése sokkal jobb kezdő lépés lenne Gyurcsány részéről. Vojnits Tamás, az Oriens partnere, vezető közgazdász szerint „az adócsökkentés első fázisában a legfelső adókulcs megszüntetése és egy egykulcsos adó bevezetése nem tűnik célszerűnek, hiszen így az adócsökkentésre fordítható összeg jelentős részét a 270 ezer forintnál magasabb jövedelmi szintekre osztaná el a rendszer.” Vojnits szerint így a rendelkezésre álló összegből „nagyobb mértékű adócsökkentést lehetne elérni a 70 és 270 ezer forint közötti havi jövedelemmel rendelkező mintegy 2,5 millió fős célcsoportjánál. A többkulcsos rendszerrel így nagy valószínűséggel nagyobb mértékű foglalkoztatási és fehéredési hatást lehet elérni.” Szavazóink 13,15%-a, illetve 18,33% -a választotta a német 15–42% között mozgó, illetve a francia 5,5–40%-os többkulcsos modellt.