[2008.09.02. 19:26]

Egyre világosabban látszik, hogy Románia uniós csatlakozásával nem csak a határok szűntek meg, de búcsút inthetünk a keleti szomszédtól érkező vendégmunkásoknak is. Sőt a helyzet megfordulni látszik, hiszen hazánk keleti részében egyre több romániai magyar és román vásárol ingatlant, miközben továbbra is a határhoz közeli román nagyvárosokhoz, Nagyváradhoz, Aradhoz, esetleg Temesvárhoz köti munkája.



Szárnyaló gazdaság, megfizethetetlen ingatlan

A román gazdasági növekedés messze lekörözte hazánkét, az utolsó negyedévben 8,9 százalékkal emelkedett az ország GDP-je. Az idei első félévet tekintve 8,6 százalékos volt a bővülés. Varujan Vosganian gazdasági miniszter szerint a román GDP 2012-re eléri a 220 milliárd eurót, ez 10 ezer eurós egy főre eső nemzeti jövedelmet jelent majd. Ugyanakkor nem túl biztató a bérek, a fogyasztás és az infláció megugrása. A tíz legnagyobb romániai kiskereskedelmi cég forgalmának 40 százalékos bővülését könyvelhette el az utóbbi időben. Az így keletkezett haszon azonban nem biztos, hogy a román gazdaságba folyik vissza, ez csak a külföldi multik jóindulatán múlik, akik csak idén 14 milliárd eurót fektettek be keleti szomszédunknál. A leggyorsabban fejlődő település Jászvásárhely (Iaşi), Kolozsvár (Cluj), Galac (Galaţi), Brassó (Braşov), Krajova (Craiova), Konstanca (Constanţa), valamint a magyar határszélhez közeli Temesvár (Timişoara) – de a kisebb, 200 ezres városok, így például Nagyvárad (Oradea) és Arad is gyors ütemben fejlődnek.

„A kiépülő városok ingatlanárai már három-négy évvel ezelőtt megugrottak, az elmúlt nyolc évben pedig megduplázódtak. Olyan terület is akad, ahol megháromszorozódtak az árak. Az elmúlt időszakban ugyanakkor kevés lakás épült Romániában, az ország lakóingatlan-állományának pedig 80-90 százaléka régi építésű panel. Az árak tehát magasak, a kereslet pedig óriási” – mondja Zsigmond Barna Pál, a jelentős erdélyi tapasztalatokkal rendelkező Arex fm ügyvezetője, majd folytatja: „Már az eldugottabb romániai falvakban is többet kérnek az ingatlanokért, mint Magyarország hátrányosabb régióban. A határmenti nagyvárosok esetében ez még inkább így van: Arad és Nagyvárad agglomerációja már-már átnyúlik a határon, ami teljesen természetes, hiszen alapvetően történelmi régiókról, nem pedig országokról beszélünk. A városok természetes vonzáskörzete adott, a határok szabaddá válásával pedig helyreállt az infrastruktúra is. Nagyváradra és Aradra jelentős a tőkebeáramlás, a települések román viszonylatban is erősen fejlődnek. Az ingatlanárak ennek megfelelően alakulnak, a nagyváradi panelek nagyjából 10 százalékkal drágábbak, mint a debreceniek, az Aradiak pedig ugyanennyivel kerülnek többe a szegedieknél – és az árak az elmúlt két évben még estek is” – magyarázza Zsigmond Barna Pál.