HUF hírek
Rekordszinten a svájci frank
A forint folytatta gyengülését a pénteki kereskedésben, a svájci frank a 183-hoz közelít.
[16:10]
Nyomtatóbarát változatAjánlja a cikket ismerősének!
Kit pereljünk, ha életveszélyt okoztak az épületekről lehulló tárgyak?
Vigyázz, a tetőn dolgoznak!

[2008.09.01. 20:49]

Augusztus 26-án Miskolcon egy leesett stukkó agyonütött egy férfit. Sokan nem tudják, hogy ha egy épületről lehullik valamilyen dísztárgy, akkor kivel szemben lehet kártérítési igénnyel fellépni. Itt egy kis segítség!


A cikk szövege itt folytatódikh i r d e t é s
A kárfelelősség

Kialakulását tekintve tipikusan városi jellegű az épületekkel kapcsolatos speciális kárfelelősség. A házrengetegben, az épületek közti szűk helyen közlekedőkre számtalan veszély leselkedik ugyanis amiatt, hogy az építményekről leeshet valamilyen tárgy (vakolatdarab, ablakpárkány, stukkó, relief, gipszszobor, tűzfal, hótömeg vagy akár egy reklámtábla). Az eset sokban hasonlít a veszélyes üzemhez, hiszen itt is gyakran az emberi szándékoktól független, potenciális kárveszélyről van szó. Éppen ezért a jogi megoldás is hasonló, már annyiban, hogy a kárfelelősség alóli kimentés nehezebb, mint az általános kártérítési szabályoknál, s közelít a vétkesség nélküli, objektív kárfelelősséghez. A kárért felelős személynek nem szükséges vétkesnek lennie a kár bekövetkeztében ahhoz, hogy beálljon a kártérítési kötelezettség. A másik hasonlóság, hogy itt sem feltétlenül az felel a kárért, akinek felróható magatartása azt valójában okozta.

Leszedik az életveszélyes stukkókat
Leszedik az életveszélyes stukkókat
Fotó: MTI


Ki felel a leeső épületrészekért?

Az épületről lehulló tárgy által okozott kárért felelősséggel tartozó személye attól függ, hogy milyen dologról van szó, mi okozta a kárt. A Ptk. szerint az épület egyes részeinek lehullásából vagy az épület hiányosságaiból másra háramló kárért az épület tulajdonosa felelős. E felelősség alól csak abban az esetben mentesül, ha bizonyítja, hogy nem sértették meg az építkezésre és karbantartásra vonatkozó szabályokat, és az építkezés vagy karbantartás során a károk megelőzése érdekében úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. A kimentés sikertelensége esetén akkor is helytállni tartozik a károsulttal szemben, ha egyébként semmi köze nem volt a kár bekövetkeztében. Ha romos a lakhelyünk, de el szeretnénk kerülni egy leendő kárt, akkor ajánlatos évente legalább egyszer szakemberrel, vagy ipari alpinistával leszedetni a homlokzat mozgó részeit, ám előtte mindenképpen szerezzük be a Műemlékvédelmi Hivatal „bontási” engedélyét.

Felelősség a kifüggesztett tárgyakért

Az épületre kifüggesztett különböző tárgyak (például reklámtábla, üzleti cégér) leesésével okozott kárért nem a tulajdonos, hanem az felel, akinek érdekében a tárgyat kifüggesztették. Ez a személy adott esetben különbözhet mind az épület, mind a leesett tárgy tulajdonosától. A kifüggesztett tárgyakért való felelősség – szemben az épület részeivel kapcsolatos helytállási kötelezettséggel – valóban objektív, hiszen a kárért felelős személynek nincs lehetősége a kimentésre. A kár és a kifüggesztett tárgy leesése közti okozati összefüggés minden esetben a kárfelelősség megállapításához vezet.

Kidobott tárgyak

A bérlő, illetőleg a használó felel a károsulttal szemben azokért a károkért, amelyeket a bérelt vagy használt lakásból vagy más helyiségből kidobott, kiejtett, kiöntött dolgok okoztak. E felelősség alól nem tud kibújni azzal, hogy megnevezi a károkozót. Ilyenkor ugyanis a károkozó kezeseként tartozik helytállni a kárért. Kötelezettségük terjedelme azonos. A felelősség alól csak akkor mentesül, ha bizonyítja, hogy a károkozó jogosulatlanul tartózkodott a helyiségben.

Dr. Kocsis Ildikó Ügyvédi Iroda
Cím: 1136 Budapest, Tátra u. 5/b. I. emelet
Telefon/fax: 06-1-266-6621
Mobil: 06-30-692-9392
E-mail: info@kocsis-iroda.hu
Honlap: Dr. Kocsis Ildikó
Ügyvédi Iroda


Fő tevékenységi köreink:

  • Gazdasági társaságok alapítása, módosítása, képviselet cégeljárásban,
  • ingatlanokkal kapcsolatos szerződések készítése, eljárás a földhivatal és a szükséges egyéb hatóságok előtt,
  • polgári peres és nemperes ügyekben a képviselet ellátása,
  • magánjogi szerződések, egyéb okiratok készítése, véleményezése.
Amennyiben az épület közös használatára szolgáló helyiségeiből dobták, ejtették, öntötték ki a kárt okozó dolgot, a károsulttal szemben az épület tulajdonosa felel. E helytállási kötelezettség is kezességgé változik azonban, ha a tulajdonos megnevezi a valódi károkozót. Ez a kezesség egyszerű kezesség, ami azt jelenti, hogy a károkozót megnevező bérlő, használó, tulajdonos mindaddig megtagadhatja a teljesítést, amíg a követelés behajtható a károkozótól. Ez azonban nem akadályozza a károkozó és a kezes együttes perlését.

Regresszigény

Az épületről lehulló tárgy által okozott kárért nem feltétlenül az felel a károsulttal szemben, aki valójában okozta a kárt. Ilyenkor az, aki helytállási kötelezettsége alapján megfizette a károsultnak járó kártérítést, megtérítési igénnyel élhet a károkozóval szemben. Kettejük viszonyában azonban a polgári jog általános kárfelelősségi szabályai érvényesülnek, ami azt jelenti, hogy amennyiben a károkozó bizonyítja, hogy úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható volt, mentesül a felelősség alól.

Dr. Kocsis Ildikó

Hozzászólok a cikkhez!  
h i r d e t é s

Kapcsolódó cikkek:

Ajánlott linkek:
Szavazás
Ön szerint az ingatlanárak a jövőben még tovább csökkennek?
Nem, ennél alacsonyabb árak már nem lehetnek
Igen, néhány százalékkal még eshetnek az árak
Igen, akár 10 százalékkal is csökkenhetnek az árak
Igen, akár 10 százaléknál nagyobb mértékben is csökkenhetnek az árak