[2008.08.27. 20:35]

A sosem volt Balaton Régióról

A megoldás a Balaton Régió megalakítása lenne, de azt meg a tóparti megyék nem akarják, hiszen a hasznot azért csak le kell nyúlni a Balatonról. Közben sorra hagyjuk el az északi part településeit. A már említett beruházási projektek szerint Örvényesen, Zánkán, Balatonszepezden, Révfülöpön is fejlesztenek kikötőket. Zánkán a falu csónakkikötőt építene, míg a gyermekváros a medencés vitorláskikötőt bővítené, amelyet 1970 júniusában helyeztek üzembe.

A nemlétező Balatoni Régióról érdemes azért szót ejteni. A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet területi lehatárolását a 89/1997.(V. 28.) Korm. rendelet határozta meg. A terület ma már 164 települést (ebből 14 városi jogállással rendelkezik) érint. A „part menti” települések rendelkeznek tóparttal, míg a „partközeliek” közvetlenül nem érintkeznek a Balatonnal. A part menti települések területének 23%-a, míg a partközeliek 10%-a szőlőterület, így a térségben négy borvidék található: Badacsonyi, Balatonfüred-Csopaki, Balaton-melléki, Balaton-felvidéki. 70 hegyközségben 20 ezer hektár termő szőlőterület található. Ez utóbbi 2000. évi adat, nyilván közben valamelyest változott a szőlőterület nagysága, bár az uniós csatlakozással rögzítve lett a magyar szőlőterület kvótája. Számottevő a Balatonboglár környéki, a zalai és a kis-balatoni termelés is.

Ha már Boglárnál tartunk, a hosszú távú koncepció számol egy másik komp megépítésével is, hiszen az északi park autós közlekedése katasztrofális. A komp lehetséges helyszíne délen Fonyód-Balatonboglár környéke, míg északon Pálköve-Révfülöp térségben kötnének ki a hajók. Az említett zűrzavaros közlekedés miatt szintén régóta napirenden van a balatoni körvasút kiépítése, amelyhez a kelet-balatoni részen pályakorrekcióra is szükség volna, amúgy a feltételek adottak.

„Badacsonyi bor”

Aztán hasítunk, ahogy kell, bár egy-két ember rinyapartit rendez, úgyhogy a felgyülemlett stressz miatt fokozatosan kurtítjuk a vitorlákat, pedig azt hittem, hogy csak hölgyek társaságában kell a kemény szélben sétagaloppozni. Aztán mentőmellényben megérkezünk Badacsonyba. Valahogy ez a legkedvesebb helyünk a balatoni kikötők és vízparti települések között. Talán azért, mert Badacsony nyújtja a legkomplexebb élményanyagot. Hiszen a tanúhegy több falunak is otthont ad: Badacsonytomaj, Badacsonyörs és Badacsonytördemic. Közel a Szent György-hegy és a Gulács, távolabb a Csobánc, amott meg már a Káli-medence festői tájaival és hagyományőrző falvaival találkozhatunk. És akkor még nem beszéltünk a fő mutatványról, a hegyoldalak szőlőültetvényeiről vagy a Badacsony bazaltorgonáiról, kilátóhelyéről. Aztán ott a Kisfaludy ház, alatta meg a Szeremley, kissé távolabb északra belátható távolságon belül a tapolcai barlangtó.

Badacsony első kikötője 1847-ben került átadásra, jelenlegi kétmólós vitorláskikötője közel 120 hajót képes befogadni, a bejárat szélessége 55 méter. Még üzemanyagtöltő állomással is rendelkezik, a fáradt hajósok pedig felkereshetik az éttermet. A vitorláshelytől jobbra helyezkedik el a 9-10 nagyhajó kikötésére alkalmas magaspartfal, hiszen a hajós kirándulások egyik lényeges kiinduló és célállomása Badacsony. A kikötőn túl található a strand, majd a vasútvonal felett a nyaralóhely központja számos kifőzdével, borozóval, vendéglátó-ipari egységgel. Mi most csak az üdülőközpontig jutunk, a hegy borkóstolóit holnap keressük fel. Néhány éve még a drága pacalpörkölt zsírban úszó húscafatokat jelentett, mostanra javult a helyzet, még jól is lehet lakni. A hurkával, kolbásszal nem sokat kockáztatunk, és még mindig a hekk viszi el a pálmát, pedig semmi köze a Balatonhoz. Hová úszott a fogas meg a keszeg? Na ez jó kis szimbóluma annak, hogy merre is tartunk a szárazföldön…