[2008.08.26. 00:42]

Közhitelesség és bejegyzett jogok

Ingatlan vásárlásakor alapvető, hogy pontos képet kapjunk az ingatlan jogi helyzetéről. Erre a legalkalmasabb a tulajdoni lapot kikérni a földhivataltól, amely az ingatlan adatait és az ingatlanhoz kapcsolódó jogokat, jogilag jelentős tényeket tartalmazza.

Az ingatlan-nyilvántartás egyik alapelve a közhitelesség, mely szerint a bejegyzett jogok és tények fennállását hitelesen tanúsítja. A naprakész bejegyzések területén a földhivatalok szinte teljesen ledolgozták elmaradásukat.

Mikor szükséges az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzés?

Az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jogok közül vannak, amik az ingatlan-nyilvántartási bejegyzéssel keletkeznek. Például ha ingatlant vásárolunk, akkor az ingatlan tulajdonjogát csak akkor szerezzük meg, ha azt az ingatlan-nyilvántartásba is bejegyezték. Ugyanígy szükséges a bejegyzés a haszonélvezet, használat joga, telki szolgalmi jog, jelzálogjog esetén is.

Milyen formákban létezik a tulajdoni lap?

A földhivataltól a tulajdoni lap hiteles másolatát a következő formákban kérhetjük ki.

Teljes másolat, ami minden bejegyzést (törölteket is) szó szerint tartalmaz. Ez a legalkalmasabb kétes jogi helyzetű ingatlanok történetének nyomon követésére. A kivonatos másolat abban különbözik ettől, hogy csak a fennálló bejegyzések vannak szó szerint benne, a töröltekre csak utalás van.

A részleges másolatban csak a kívánt bejegyzések vannak. A szemle pedig a fennálló bejegyzések lényeges adatait tartalmazza. A hiteles másolatokat a tűzésénél leragasztják egy Földügy feliratú matricával.



Mik a tulajdoni lap részei?

A tulajdoni lap három részből áll (I., II. és III. rész). Mindhárom részben arab számmal sorszámozott bejegyzések vannak, az egymáshoz kapcsolódó bejegyzéseknél ezekre a számokra utalnak. A bejegyzések és törlések mellett mindig szerepel dátum. Az I. rész előtt kapnak helyet a széljegyek, amelyek nagyon fontosak, mert azt jelzik, hogy az ingatlannal kapcsolatban valamely földhivatali eljárás épp folyamatban van, vagy valamilyen kérelem érkezett a földhivatalhoz. A széljegyet törlik, ha a kérelmet elutasították vagy a kérelmezett jogot, tényt bejegyezték.

Az első részben az ingatlan adatai vannak. Ezek: a település, cím, helyrajzi szám, terület (m2), területi besorolás (belterület, külterület), művelési ág (termőföldek: szántó, gyep, szőlő stb.) annak minőségi osztálya, kataszteri jövedelme, vagy művelés alól kivett terület (udvar, telephely stb.), épület rendeltetése (lakóház, gazdasági épület stb.). Az ingatlan jogi jellege is itt szerepel: társasház, szövetkezeti ház, műemlék, védett terület, stb. És ide jegyzik be az ingatlanhoz kapcsolódó, a mindenkori tulajdonost megillető jogokat: telki szolgalom, földhasználati jog.

A II. rész az ingatlan-nyilvántartási törvényben meghatározott bejegyezhető jogokat és azok jogosultjait tartalmazza. Tulajdonjogot, a tulajdonszerzés jogcímét (adásvétel, öröklés stb.).

A tulajdoni lap III. része lehet a legváltozatosabb. Ide kerülnek a terhelések: végrehajtási jog (tartozás mértékének megjelölésével), jelzálogjog, elidegenítési tilalom, terhelési tilalom, elő- vagy visszavásárlási jog, építési korlátozások. Ide jegyzik a felszámolási, végelszámolási eljárást, kisajátítási, telekalakítási eljárás megindítását, földhivatali bejegyzés elleni fellebbezést, perindítást, árverést, tulajdonjog fenntartással történő eladást, környezetkárosítást, vezetékjogokat, stb. Bizonyos esetekben a telki szolgalmi jogot, földhasználati jogot, használat, haszonélvezet jogát.