[2008.08.19. 04:07]

Keleti szegények

A Romániában és a Bulgáriában működő cégek valósággal úszkáltak az olcsó és szorgalmas munkaerő tengerében. A diktatúrák alól felszabadult vállalkozószellemmel együtt mindez prosperáló magángazdaságokat alakított ki. A legtöbb országban a növekedési ráták csillagászatiak voltak – ezekkel a megállapításokkal indítja értékelését a The Economist, az angol nyelvterület egyik legbefolyásosabb gazdasági-politikai hetilapja. A jó világ természetesen nem tarthat nagyon sokáig. A bérköltségek növekednek. Strukturális munkanélküliség kezd kialakulni. Az elavult infrastruktúra – ilyenek például a hírhedten rossz állapotban levő lengyelországi utak – akadályozzák a kereskedelmet. Néhány országban nő az infláció, ide tartozik Románia és Bulgária is. Az EU legújabb (és legszegényebb) tagállamaiban, a brüsszeli intézmények korrupció és szervezett bűnözés miatti aggodalmai ellenére 7-8%-os volt a gazdasági növekedés.



Bulgária: fólia nélkül maradt bolgárkertészek?

Bulgáriában a jelek szerint a kipukkadás határán van az ingatlanpiaci buborék – bár az igaz, hogy a megrázkódtatás csak idővel lesz érezhető a gazdaság többi szektorában. Eddig kevesen aggódtak a fejlemények miatt. Úgy tűnik, a balkáni politikusok azt gondolják, könnyű szembeszállni a gazdasági törvényszerűségek gravitációjával – mond kritikát a két országról a The Economist. Az idei gazdasági növekedés különben meglepően erős Kelet-Európában. Ennek oka egyrészt az, hogy az euróövezet épp csak elkezdett lassulni, másrészt az, hogy a hazai fogyasztás nő, harmadrészt a kelet-európai piacon folytatott belső kereskedés elkezdte kiegészíteni a csökkenő, nyugatra irányuló kivitelt.

Baltikum: szovjet idők árnya?

A nagy kivétel két balti állam, Észtország és Lettország, az óriási folyó fizetésimérleg-hiány és a nyaktörő növekedés hazája. Most viszont a balti buborék kipukkant. Lettországban például a kiskereskedelmi forgalom júniusban 8,3%-kal volt kevesebb az egy évvel azelőttinél, az ipari termelés 6,4%-kal esett vissza. Az építőipar összeomlott, az infláció irtó nagy: 17%-os. Egy olyan országban, ahol a nemzeti valuta árfolyama rögzítve van, ez egyenesen ijesztő. Ennek ellenére a vidámabban szóló előrejelzések még messze vannak a cáfolattól. Például Lettország nem kényszerült nemzeti pénzneme leértékelésére. A bankrendszert nagyobbrészt külföldi bankok – legtöbbjük svéd – működtetik, és úgy tűnik, a rendszert alig érinti a nemzetközi hitelválság. Annak sincs jele, hogy a megbillent (ámde kisméretű) baltikumi gazdaságok baja továbbterjedne a régióban.

Lengyelország: Istenben vagy Mammonban hinni?

A legnagyobb kelet-európai gazdaságban, Lengyelországban jobban állnak a dolgok. 2008 első negyedévében az egy évvel korábbi szinthez képest 6,1%-os volt a gazdasági növekedés. A munkanélküliség – mely 2003-ban még 20%-os volt – az ország legnagyobb részén eltűnt. De a növekedés várhatóan lassulni fog, főleg azért, mert nő a kamatláb: 4%-on állt 2007-ben, most 6%, és újabb emelkedés várható, ami tovább erősíti az euróhoz képest a złotyt. Ez jó ok lehet arra, hogy a lengyel vendégmunkások hazatérjenek Nagy-Britanniából, de fájdalmas a lengyel exportőröknek. A kritikusok szerint a lengyel kormányzatnak tovább kell folytatnia az államháztartás reformját, elsősorban a nyugdíjrendszerét, és felgyorsítania az infrastrukturális fejlesztéseket, még mielőtt a következő évtizedre előrejelezett munkaerőhiány beüt. Mindez növelné az ország esélyeit az euró bevezetésére, melyre jelenleg 2013 előtt nincs sok esély. Eddig az övezetből Szlovéniában vezették be a közös pénzt, Szlovákia jövőre következik. Más állam nincs a listán.

Csehország és Szlovákia: a keserű sör korszaka jön?

Csehországban és Szlovákiában is lassult a gazdasági növekedés üteme a második negyedben: Csehországban elsősorban azért, mert gyengült a bel-és külföldi kereslet, erősödött a korona az euróhoz képest, Szlovákiában főként azért, mert a jelentős autóipari és elektronikai beruházások az elmúlt két évben rekordnövekedést eredményeztek az országban. Csehországban 4,5 százalékra lassult a növekedés április–június között az egy évvel korábbihoz képest, miközben elemzők 4,9 százalékot vártak. Az első negyedben még 5,1 százalékkal nőtt a bruttó hazai termék (GDP) éves összehasonlításban. Elemzők arra számítanak, hogy az év egészében 4 százalék alá mérséklődik a gazdaság növekedési üteme. Szlovákiában viszont már nem számítanak további gyengülésre az elemzők, szerintük a háztartások stabil fogyasztásának és az exportnak a növekedése változatlanul a növekedés motorja. A szlovák statisztikai hivatal adatai szerint Szlovákiában 7,6 százalékra mérséklődött a második negyedben a növekedés az első negyedévi 8,7 százalékról, de egyelőre szó sincs a gazdaság lehűléséről, hiszen Szlovákia az egyik leggyorsabban fejlődő ország az Európai Unióban.

Magyarország: pumagulya, vagy csak pumagulyás?

A legtöbb aggodalomra Magyarország ad okot, mert ez az állam függ a leginkább a nemzetközi tőkepiacok tartós bizalmától. Az ingadozó kormányzat meglepően jól teljesített a makrogazdasági egyensúly helyreállításában, miután az évtized elején a kiadásokban és hitelfelvételekben való dőzsölés katasztrófaközeli helyzetet eredményezett. A magyar költségvetés hiánya 9,4%-ra nőtt 2006-ban; év végére valószínűleg 3,5%-ra csökken Neil Shearing, a Capital Economics elemzőcég munkatársának előrejelzése szerint. A megváltozott gazdaságpolitikának azonban súlyos ára volt, mely a kormányzat egyre csökkenő népszerűségében és a gazdaság tavalyi majdnem helybenjárásában nyilvánult meg. A gazdaság azóta talpra állt egy kicsit, de az infláció továbbra is a nyugtalanító 6% fölött maradt. A kérdés az, hogy van-e a kormányzatnak gyomra egy újabb fiskális megszorítási menetre. Az állami újraelosztás továbbra is magasabb a GDP 50%-nál, ez a legmagasabb szint a régióban. Nyugtalanító az is, hogy a kontinens nyugati felén esik vissza a gazdasági növekedés, márpedig a magyar GDP 40%-a a nyugat-európai exportból származik, így ennek meghatározó szerepe van.

Kapcsolódó cikkek:

nyomtatóbarát változat | ajánlás ismerősnek