[2008.08.15. 16:23]

Albérletet keresek, minden megoldás érdekel

Egy 19 éves francia egyetemista lány órái után telefonos kisasszonyként dolgozott, azonban sem az ő, sem a fizikai munkát végző szülei keresete nem volt elég arra, hogy az albérletét kifizesse. A kollégiumba viszont nem vették fel, hiszen szülei munkaviszonyban álltak. A lány végül szexuális szolgáltatásokat kényszerült nyújtani annak érdekében, hogy fedél legyen a feje fölött. Drága tanulmányaim – Mes chéres etudes címmel megjelent könyvében azonban nemcsak saját helyzetére kívánta felhívni a figyelmet; a lakásválsággal küzdő Franciaországban ugyanis a becslések szerint csaknem 40.000 egyetemista él abból, hogy alkalmi prostituáltként dolgozik. A botránykönyv óta egy újabb kiadvány is megjelent, melyben már számos lány vall arról, mit is kell nyújtani a hónapos szobáért. A jelenség, bár leginkább Franciaországban, Olaszországban és Spanyolországban tapasztalható, természetesen nem nyugat-európai sajátosság; az interneten rövid keresgélés után számos olyan hirdetést találunk, melyben magyar férfiak és nők az albérletért cserébe szexuális szolgáltatásokat kínálnak.

Nem azért él, hogy szeretkezzen – azért szeretkezik, hogy éljen

Földi Ágnes, a Magyar Prostituáltak Érdekvédelmi Egyesületének (MPÉE) elnöke szerint a prostitúciót mint foglalkozást szinte kizárólag megélhetési okokból választják, melyhez szorosan kapcsolódik a lakáskérdés is. Az MPÉE egy korábbi, 3.000 fő megkérdezésével felállított statisztikája szerint a szexmunkások 72 százaléka albérletben lakik, azaz a bérleti díj kifizetésének vagy ledolgozásának kérdése csaknem kétharmadukat érinti, s így kiemelkedő jelentőségű problémának számít.

„Az egy illegális lakásban dolgozó és lakó lányok száma akár a 10 főt is elérheti. Mivel nincs pénzük, általában egy képes hirdetést adnak fel, mégpedig arról a lányról, akinél a legkisebb az esély, hogy valamely közvetlen hozzátartozója meglássa az újságban, vagy az interneten. A diáklányok inkább a szöveges, kép nélküli hirdetéseket választják. Utóbbiakkal még olyan napilapokban is sűrűn találkozhatunk, ahol a törvény tiltja a szexuális tartalmú hirdetést – virágnyelven azonban bármi megfogalmazható. A diáklányok esetében ugyanakkor nem a lakásszerzés, hanem az albérlet díjának természetben való kifizetése a cél.” Földi Ágnes szerint a két csoport között mégis található kapcsolódási pont, hiszen szinte minden masszázsszalonban dolgozik legalább egy egyetemista vagy főiskolás lány. Sokan közülük pedig a diploma megszerzése után sem váltanak munkahelyet, mivel a pályakezdő fizetés már nem jelent számukra perspektívát.

Tisztázzuk a fogalmakat!

Földi Ágnes szerint a magyar törvény egyértelműen fogalmaz: mindenki prostituáltnak számít, aki anyagi ellenszolgáltatásért nyújt szexuális tevékenységet, így a diáklányok is. „Ha egy titkárnő, aki akár még szerelmes is lehet a főnökébe, akivel szexuális kapcsolatot létesít, és nem tiltakozik az eset másnapján kapott 10 százalékos fizetésemelés ellen, ebben az értelemben szintén prostituálódik. Én azonban azt vallom, a mi egyesületünk kizárólag a szexmunkásokkal foglakozik, k…-kal nem.” Az egyesület egyébként évek óta harcol annak érdekében, hogy az egyéni vállalkozói igazolvánnyal rendelkező prostituáltak valóban vállalkozóként működhessenek. „Hiába van egyéni vállalkozói engedélye, érvényes orvosi igazolása, ha nem tudja, hol nyújthatja a szolgáltatást. Egy prostituáltnak nagyon jó térképésznek kell lenni, hogy megmondja, a mongol nagykövet kertészének hol van az otthona, mert attól 300 méterre űzheti csak az ipart.

Nemrég két kereszt miatt kértem a rendőr-főkapitányságtól eligazítást, hogy vajon kegyhelynek számítanak-e. Három hónap után azt a választ kaptam, hogy nem feladatuk ilyen kérdésekkel foglalkozni – a közrendőr azonban nem tétovázik azonnal 150.000 forintos pénzbírságot vagy 60 napos elzárást kiszabni a rossz helyen álló lányokra” [/i] – részletezte mindennapi harcuk tárgyát az MPÉE elnöke.

Ajánlott linkek:

Kapcsolódó cikkek:

nyomtatóbarát változat | ajánlás ismerősnek