[2008.08.14. 17:41]

E két szerződésfajta megegyezik annyiban, mint már előző cikkünkben is említettük, hogy a jogosult létfenntartását biztosítják. Ugyanakkor különböznek is, hiszen tartási szerződés alapján a kötelezettséget vállaló fél természetben nyújtja a szolgáltatást, míg életjáradéki szerződés esetén pénzben. Ebben a cikkben a tartási szerződést ismertetjük.

Mi a tartási szerződés, honnan ismerhető fel?

A tartási szerződésnek több jellegzetessége is van. Ilyen például az, hogy az eltartó, tehát a kötelezett nem ingyen ápolja, gondozza az eltartottat, vagyis a jogosultat, hanem bizonyos ellenérték fejében. Ez nem csak ingatlan átruházása lehet, hanem akár ingóságé is. Persze nincs akadálya annak sem, hogy a felek ingyenes tartásban állapodjanak meg. Sőt közeli hozzátartozóknál egyenesen vélelmezik az ingyenességet, ha a körülményekből más nem következik.

Mennyi időre szól maga a szerződés?

Sajátossága a szerződésnek, hogy jellemzően nem egy-két évre kötik, hanem hosszabb időre, általában a jogosult élete végéig.

Mit jelent a tartási szerződés „szerencsejellege”?

Ez azt jelenti, hogy ténylegesen nem tudjuk kikalkulálni a szerződés megkötésekor a szolgáltatás és ellenszolgáltatás értékének arányát. Gondoljunk csak bele, ha a jogosult élete végéig kötjük a szerződést, akár az is előfordulhat, hogy a többszörösét nyújtjuk, mint amennyit majd kapunk, viszont ez fordítva is történhet. Ezért hívják szerencseszerződésnek.

Mik a kötelességei a tartási szerződést kötő feleknek?

A személyes jelleg is meghatározó e szerződésnél. Vagyis a szerződésben szereplő fél köteles teljesíteni, hiszen az eltartottnak nem mindegy, hogy ki gondoskodik róla. Ezek alapján a jogosult nem is köteles elfogadni a más által nyújtott tartást.

A törvény szerint az egyik fél köteles a másik felet megfelelően eltartani: De hogy mit tekinthetünk megfelelő eltartásnak, az változó lehet. Egy azonban biztos, semmi esetre sem egy minimális tartást kell érteni alatta. Alapvetően a következők mindig megilletik a jogosultat:

– élelmezés, lakás, fűtés, világítás, mosás, ruházat,
– orvosi kezelés, gyógyszer,
– a jogosult korának és egészségi állapotának megfelelő ápolás,
– a jogosult halála után illő temetés.



Minden esetben figyelembe kell venni ezeken kívül az eltartott szükségleteit, az általa átruházott vagyon értékét. A kötelezett részéről a szolgáltatott tartás csak akkor megfelelő, ha folyamatosan és kellő időben történik.

Tartási szerződés esetében a tartás ellenértéke, vagyis például a lakás a szerződés megkötésekor az eltartó tulajdonába kerül. Az eltartott veszélybe kerülhetne, ha az eltartó még a tartási szerződés fennállása alatt az ingatlant másnak eladná. Ezért lehetőség van arra, hogy az eltartott javára a földhivatalnál tartási jog kerüljön bejegyzésre. Amennyiben a jogosult tartási joga az ingatlan-nyilvántartásba be van jegyezve és a kötelezett a tartási kötelezettségét nem vagy hiányosan teljesíti, végső soron az ingatlan lefoglalása, a végrehajtási jog bejegyzése, ill. az ingatlan elárverezése útján a jogosult követelésének kifizetése biztosítható.

Ajánlott linkek:

Kapcsolódó cikkek:

nyomtatóbarát változat | ajánlás ismerősnek