[2008.08.13. 19:28]

Lakásnak számít-e az iroda?

A lakberendezés, azon belül is az irodadizájn olyan a bútortervezésben, mint a technikában a hadsereg, vagyis a legújabb, legmodernebb irányzatok legtöbbször ebben az iparművészeti műfajban jelennek meg először. Ezért a lakások belső kialakításaiban sokkal később kapnak formát a legújabb trendek, míg az irodákat mindig ezek szellemében igyekeznek átrendezni a belsőépítészek.

„Az aktuális lakberendezési stílust nehéz definiálni, mert a trendek hosszas, összetett társadalomtörténeti hatásmechanizmusok eredményeként jönnek létre, amit az emberi tényező, a megrendelő egyénisége befolyásol a leginkább” – mondja Kaufmann László a Bútorbirodalom tervező és kivitelező kft. ügyvezetője, akinek évtizedes tapasztalata van lakások és irodák tervezésében. Az otthonokban még minden stílusirányzat jelen van. A monumentális csúcsoktól, vonaltörő díszektől hemzsegő barokk, rokokó bútorok éppúgy, mint a sallangmentes, inkább szélesebb, mint magasabb, visszafogottan elegáns minimál. Ám – állítja a szakember – a lakások enteriőrjeiből fogynak a bútorok. „Egyre inkább tisztulnak a formák, egységesednek a színek és a kisebb méretű berendezési tárgyakat felváltják a nagyobb méretű bútorok. Fellélegeznek a terek, beláthatóvá válnak a lakások, ami az irodákban már négy-öt éve elkezdődött.”



Honnan hová

Az irodadizájn mint jelenség a kilencvenes évek elején kezdett el megjelenni. Addig a hivatali vagy szolgáltató- és üzleti szférában működő cégek vezetői nemigen törődtek azzal, hogy az ügyfelek milyen környezetben töltik a várakozás perceit. Azzal sem foglalkoztak, hogy milyen érzésekkel távoznak tőlük az emberek az ügyintézést követően, mert általános értelemben verseny nélküli monopolhelyzetben végezték a dolgukat. Szürke, kopott kárpitokon, kényelmetlen székeken, össze-vissza hányt szekrények között várakoztunk és örültünk, ha végre elhagyhattuk a helységet. A világrendek átrendeződésével azonban megjelent a verseny, az ügyfelekért folytatott harc, aminek hatásos pszichológiai fegyvertényévé vált a lakberendezés. Üzenetközvetítő eszköz egy szépen berendezett iroda, ami nemcsak a tulajdonos, a vállalkozás anyagi potenciáljáról, hanem annak szellemiségéről is mesél. Az emberek pedig érzékenyek ezekre az impulzusokra, és tökéletesen olvasnak a nonverbális jelekből. Hogy mennyivel termelnek több profitot azok a vállalkozások, akik ráfordítást nem kímélve alakítják ki az irodáikat? Nem tudni, ez irányú felmérések még nem készültek, de talán már időszerű lenne egy ilyen jellegű kutatást elvégezni.

A „ma” irodája

Az üzleti és szolgáltatószféra irodastílusában jelentős különbég van. Ennek oka az ügyfelek, az ügymenet közötti különbség. A könyveléssel, adótanácsadással, jogi, befektetési ügyekkel foglalkozó vállalkozások konzervatívabb stílusban alakítják azokat a helyiségeket, ahol a hozzájuk fordulókat fogadják. Inkább a bükk, a cseresznye, a tölgyfából készült klasszikus formájú, funkcionális bútorokat részesítik előnyben, szemben a szolgáltatócégek eklektikus, színes, figyelemfelkeltő berendezéseivel. Sok kereskedő cég irodájában van például modern festmény a falon, vagy látszólag oda nem illő kiegészítő, mondjuk egy működő flippergép, ami egy adótanácsadónál súlyos képzavar lenne, sőt elrettentő hatású, káoszkelő jelenségként értelmeznék az oda látogatók. Régebben a dizájnerek egységes színű formavilágot építettek, de ma uralkodóbb a kevert szín- és anyagkombináció. A fa, üveg, fém ötvözése jellemzi leginkább az irodabútorra szakosodó tervezők kínálatát. Kaufmann László szerint a legtöbb iroda „minimálosodik”, sőt az is megszokottá vált, hogy a megrendelő szabadkezet ad a tervezőknek. De azért, dacára a trendeknek, a stílusok burjánzásának Magyarországon még mindig a megrendelőé az utolsó szó, vagyis aki fizet, az határozza meg a végső formát.

Ajánlott linkek:

Kapcsolódó cikkek:

nyomtatóbarát változat | ajánlás ismerősnek