Nyomtatóbarát változatAjánlja a cikket ismerősének!
A Káli-medence titkai, avagy az elítélt utódok nyomában
Petrovics–Kúti: akik megtanították a külföldieket a magyar léptékre

[2008.08.11. 23:50]

A Petrovics László–Kúti Mária építészpáros már lassan húsz éve a Káli-medence varázslatos atmoszférájában őrködik a népi építészet sajátos értékei felett. Szűkebb pátriájukban, Salföldön – amely szinte skanzen a skanzenben – az épületek 80 százaléka az ő kezük nyomát dicséri. Nekik sikerült elérniük, hogy a külföldiek parasztházakba költözzenek és ne tájidegen palotákat építsenek.


  « 1 2 »  

A cikk szövege itt folytatódikh i r d e t é s


Salföld, a szabadtéri múzeum

– Egyáltalán hogyan kerül egy budapesti értelmiségi pár a világ végére?

P.L. – 1979-ben vettük ezt a salföldi házat, ahol most beszélgetünk. Tizenhét évig üdülőként használtuk az épületet. Egyik nyaralásunk alkalmával aztán a fiam felvetette, hogy lakjunk itt télen-nyáron. Pár hétig gondolkodtunk a dolgon, aztán itt maradtunk egy próbaévre, és ez a próbaév idestova már tizenhárom éve tart. Előtte Budapesten dolgoztunk különböző tervezőirodákban, később magántervezők lettünk. Salföldön az átalakított vagy újonnan épített parasztházak nyolcvan százaléka a mi nevünkhöz fűződik.

A szabadtéri múzeumnak is beillő Salföld egységes utcaképe így aztán nekünk köszönhető. Népi épületeket 1990 óta tervezünk, dolgoztunk többek között Szigligeten, Kővágóörsön, Szentbékkállán, Ábrahámhegyen, Badacsonytomajon, Nemesgulácson és Csopakon is. Terveztünk kápolnát, kolumbáriumos temetőt, templomfelújítást, egyházi intézményt, sporttelepet, de sajnos ott még a pályázati pénzekre várnak. A népi építészet mindig is a szívem csücske volt, habár a régi rendszerben az Ipartervben posztmodern épületeket, középületeket, ipari épületeket kellett tervezni.

Petrovics László
Petrovics László
Farkas Tibor


– Felmerül az örök kérdés, hogy miért pont a Balaton-felvidék, miért pont a Káli-medence…? Talán a történelem megkímélte a maga eredeti állapotában? Vagy mi a titok?

P.L. – A történelem átrobogott itt is a második világháborúban, nagyon nagy harcok voltak errefelé. Bár Somogyban, Zalában zajlottak a döntő ütközetek.

K.M. – Ez jó kérdés, mert ha megnézzük az alföldi falvakat, kockaházak sokaságát láthatjuk, pedig ott nagyobb volt a szegénység. De még most is szembetűnő a különbség a Dunántúl és a Dunán inneni területek között.

P.L. – Azoknak a falvaknak a külső arculatát rontották el, ahol ipari termelést folytattak, vagy téesz alakult, tehát egyfajta településcentralizáció jött létre. Ott a régi épületeket lebontották, és új „proletárházakat” építettek fel a hatvanas években. A Káli-medencében nem jött létre ipari centrum, szőlőtermeléssel meg állattenyésztéssel foglalkoztak mindig, ezért itt a régi építészet alapjaiban meg tudott maradni, még ha sok helyen romjaiban is. De voltak jelek, mementók, amelyekre lehetett alapozni, és amelyeket fel lehetett újítani.

A medence egyedisége még abban is rejlik, hogy más helyeken a fát nagyobb mértékben használták, itt a barnás-vöröses homokkő volt az alapvető építőanyag. A Káli-medence valójában a kő és a nád építészete. Régebben a medence közepén még létezett a Kornyi-tó, mára már kiszáradt. A tó jelentős nádlelőhely volt, plusz ott a Balaton. Ezért itt a nádtető és a kőfalazat a jellemző külső arculatépítő elem. Ehhez a képhez csatlakozott a kőoromfal, vagyis a nádtető nem lógott túl a falon, és ezen a nagy felületen aztán kialakult egy sajátságos díszítő elem, a vakolatdísz.

K.M. – Manapság szabadtéri múzeumnak, skanzennek „csúfolják” a Káli-medencét. Amikor a hetvenes évek közepén az értelmiség Pestről kezdett ideköltözni, megalakult a Káli-medence Baráti Társaság, a természet és táj, valamint az épített örökség védelmére, Somogyi Győző vezetésével.

– Gondolom, a Nemzeti Park közelsége is elősegíti az értékek megtartását.

K.M. – A Káli-medence a Balaton-felvidéki Nemzeti Parkhoz tartozik, a növénytermesztésre, állattartásra és az építészeti környezetre vonatkozóan szigorodtak az előírások. A medencei települések Rendezési terveinek elkészítését a Nemzeti Park, mint szakhatóság felügyeli. Természetesen a kötöttségek sokakban nemtetszést váltottak ki. A rövid távú gondolkodás az olcsóbb megoldások felé nyit. Valljuk meg: költségek és idő tekintetében kedvezőbb, ha mindent ledózerolok, majd felépítek egy új házat.

P.L. – A kötöttségek jelenlétét a védett területeken akkor érzékelhetjük igazán, ha a szomszédos Ábrahámheggyel összehasonlítjuk: ott szabad a gazda, vegyes, össze nem illő, kommersz épületekkel szembesülhetünk.

K.M. – Gyulakeszi a másik ilyen „példafalu”, össze-vissza építenek mindent, még kanadai típusházat is találni a településen.


  « 1 2 »  

Szóljon hozzá a cikkhez az utolsó oldalon!

Ajánlott linkek:

Kapcsolódó cikkek:
Szavazás
A válság ideje alatt Ön szerint érdemes ingatlant venni?
Igen, mert már csökkent a használt lakások kínálati ára
Igen, mert jövőre már áremelkedés lesz a források drágulása miatt
Igen, mert a tőkepiaccal ellentétben, az ingatlan mindig stabil befektetés
Igen, de nem tudok hitelhez jutni a banki túlbiztosítás miatt
Nem, mert megszűnt a 0%-os önrész, és adóstárs is kell már hitelfelvételkor
Nem, mert a svájci frank hitel felfüggesztésével, drágább lett a törlesztés
Még nem. Kivárok