[2008.08.10. 21:25]
Nem kell a panel
Az ország többi pontjához hasonlóan
Gyula sem kivétel, itt is a panellakásokat kerülik a leginkább a vásárlók. A Békés megyei fürdőváros ingatlanirodáinál egyébként sem jellemző, hogy kézről kézre adnák a kilincset az érdeklődők. A megkérdezett ingatlanosok szerint az árak 2-3 éve nem mozdulnak, és nagyon nehéz értékesíteni a lakásokat, családi házakat.
„Nagyon nem mennek az ingatlanok” – panaszkodott
Kiss János, a
Kiss Ingatlanközvetítő és Hitel Iroda vezetője. Ennek tükrében egy másfél szobás, eredeti állapotában lévő, központi fűtéses, Külső-Törökzugban található panelért 5 és fél milliót kérnek, míg egy felújított egy plusz két félszobás lakás, a valamivel népszerűbb belső-törökzugi, vagy a Paradicsom városrészen 7 és fél millió forintba kerül.
„Nem ritka, hogy egy ugyanekkora téglalakás és egy panel között milliós nagyságrendű eltérések is lehetnek” – állítja az egyik gyulai ingatlaniroda munkatársa. Ilyen téglából épült lakásokat egyébként a belvárosban, a piac környékén és a Honvéd lakótelepen lehet találni. Egy kétszobás, 54 négyzetméteres, elfogadható állapotú lakás ára 7 millió forintnál kezdődik, és állapottól függően akár ennek duplája is lehet.
„Bár lenne rá igény, de nagyon nehéz garzonlakást találni. Ha van, akkor ezeknek viszonylag magas az ára: 38 négyzetméteres garzont 6 és fél millióért vehetünk meg, de ebben az árkategóriában már számolni kell a pluszköltségként jelentkező felújítási munkálatokkal” – állítja az ingatlanos. A családi házak természetesen a fürdőövezetben a legkapósabbak. Itt egy a 70-es években épült, 2 és fél szobás kockaházért 17 millió forintot kérnek. Ugyanez a kategória, a szintén népszerű, de kevésbé frekventált helyen terpeszkedő németvárosban már 14-15 millió forint.
Kiköltöző tömblakók
„Nem jellemző a gyulaiakra, hogy építkeznének. Inkább a vállalkozók csapnak le a kevés telek valamelyikére” – állítja a szakember. Kétségtelen, hogy egy munkanélküliségi problémákkal küzdő településen nem mindenki engedheti meg magának, hogy 20 ezer forintos (!) négyzetméteráron vásároljon magának telket. Az érezhetően a turizmusra összpontosító városban ez a horribilis összeg természetesen csökken, ha valamivel kijjebb, például
Gyulaváriban szeretnénk telket vásárolni. Itt 2-3 ezer forintot kérnek, egy még nem közművesített telekért. Ezzel szemben egy viszonylag jó környéken található, közművesített telek 8-12 ezer forintba kerül. Ezekre a telkekre általában új építésű társasházakat húznak fel, amelyeket 190 ezer forintos négyzetméteráron mérnek. Bár Kiss János szerint visszaesett a kereslet az ilyen típusú ingatlanok iránt, az apartmanokat csillagászati összegekért értékesítik a piacon; négyzetméterét 350 ezer forintért.
„A meglehetősen drága telekárak ellenére, aki megteheti, igyekszik a belvárosban, vagy ahhoz közel telket vásárolni, hiszen tisztában vannak vele, hogy ilyenkor az ingatlan ára felértékelődik, és később jóval többet ér, mint a külső városrészen felépített házak” – mondta Kiss János. A kevésbé tehetős, vagy éppen nyugalomra vágyó negyvenes korosztály újabban szívesen költözik ki a tömblakásokból. Az ő célpontjuk a Városerdő és a nyaralóövezet. A kiköltözők akár milliókat is nyerhetnek egy ilyen cserén, hiszen a fenti városrészeken már két és fél, három millióért is vásárolhatnak egy jóval kisebb fenntartási költségekkel járó kertes házikót.
Akik nem csak nyaralni jönnek…
Nem ritka eset, hogy a Várfürdőjéről híres városba látogató turisták azzal keresik a közvetítőirodákat, hogy ingatlant szeretnének vásárolni Gyulán.
„Ők az 50-70 négyzetméteres, kisebb családi házakra vadásznak, és általában 12-14 millió forintot szánnak a későbbiekben hétvégi házként, nyaralóként funkcionáló ingatlanra” – mondta a Gyulán található ingatlaniroda munkatársa.
„A románok nálam nem nagyon érdeklődnek, házat még nem, de nyaralót már adtam el a szomszédos Romániából érkező ügyfélnek” – mondta Kiss János, aki az ingatlanpiac fellendülését újabb munkahelyek teremtésétől várná.
HUF hírek
