[2008.08.07. 19:53]

– És idén teljes a kommunikáció hiánya?

– Mindegyik úgymond meghatározó személyt ismerem, azt hiszem, hogy jóban is vagyunk. Szóval tudom hogy néznek ki, de egyiküket sem láttam átjönni, még annyira se, hogy azt mondják: Helló!

– Ismeri őket, vajon miért lehet ez?

– Biztos sok dolguk van.



– Gondolom, gazdaságilag hatalmas kiesést jelent az idei rendezvény milyensége a helyieknek...

– Ezeken a kis településeken élőknek, ebben a mikrokultúrában létezőknek nagyon sokat számított az, hogy hozzájuk ellátogatnak az ország különböző helyeiről, szállásokat tudnak adni, beszélgethetnek az ideérkezőkkel, tehát ez nemcsak gazdaságilag, hanem kulturálisan is nagy élmény volt az itt lakóknak. És ők is folyamatosan értetlenkedve kérdezték azt az önkormányzattól, hogy mi lesz majd az idén. Nagyon nehéz volt, hogy a testület nem tudott felvilágosítást adni. Ha van egy szervezet, ami húsz éven keresztül képvisel valamit, akkor egy felelősség is kellene, hogy hozzájuk tartozzon. Nem tudom száz százalékosan elfogadni, hogy az utolsó pillanatban közlik azokkal, hogy mi a helyzet, akiknek az életében ez meghatározó. Azt az érvelést sem tudom elfogadni, akár a szervezők részéről, hogy: „Ide sok mindent hoztunk, mert szállásoltatni, vagy étkeztetni tudtak az emberek”. Ez részben igaz, részben pedig azt gondolom, hogy ez a fesztivál aminek van egy arculata, vagy volt egy arculata, az az épített közegből és az épített műemléki háttérből és egyáltalán geográfiájából adódott, ebből profitált.

– Akkor a Kapolcsi Kulturális és Természetvédelmi Egyletet tartja felelősnek azért, hogy idén nem úgy alakultak, a dolgok, ahogy azt mindenki megszokta a falvakban?

– Az itt élőket érzékenyen érintette, hogy nem tudnak semmiről. Szerintem folyamatos kommunikációval meg lehetett volna oldani a dolgokat. A krízishelyzetet hamarabb is lehetett látni, és nem hiszem, hogy az utolsó pillanatban derült ki, ebben felelősnek tartom őket.

– Képviselő-testületi tagként szervezi a falu életét, az egyházzal közösen működteti az Ősök házát, kutatja a hely történetét, és talán az elmúlt években abba is jobban belelátott, hogy mi történik a Művészetek Völgyével...

– Úgy gondolom, hogy a lehetőségeimhez képest, amibe itt belefogtam, az működött, és nem feltétlenül azért, mert olyan anyagi háttér volt hozzá, hanem egyszerűen mert az ember szerette volna működtetni azt a helyet. Ez volt az elmúlt húsz év tradíciója, mert mikor ez az egész elindult, az ő hitvallásukban is ez egy sarkalatos pont volt. Amikor közvetett módon csatlakoztam, akkor ezt a hitvallást szerettem volna követni, és most is próbálom továbbvinni, hogy ez a hely, ennek történelme, hangulata, ízei megmaradjanak. Viszont véleményem szerint ez már jó pár évvel ezelőtt elment egy rossz úton, átalakult másvalamivé, olyan fesztiválból pedig van százötven vagy kétszáz másik. A programok kilencven százaléka nem a helyhez kötődik, ezt meg lehetne bárhol máshol rendezni, ugyanezt az üzenetet hordozná.

– Mit remél, lesz jövőre jubileumi Völgy?

– Nem tudom. Mi egész évben szeretettel várunk mindenkit, aki ellátogat hozzánk.

Forrás: Mymusic.hu