|
Debreceni ingatlanok: kolbászból van a kerítés? + videó
Tiszántúli Dunántúl
[2008.08.07. 19:21]
A cívisváros lassan, de biztosan a Tiszántúl fővárosává vált, és sok tekintetben már lekörözi Budapestet is.
Debrecen city Évekig mondogatták, kevesen hitték, hogy Debrecen Románia és Ukrajna felé komoly összekötő kapocs lehet. A városnak nemzetközi reptere van, és már Budapesttel is közvetlen autópálya kapcsolja össze. Ezért a település egyre több multinacionális cég érdeklődését kelti föl. A Richter most kezdi meg a városban15 milliárd forintos beruházását, és egyre több nagy IT cég, köztük a British Telekom is a város mellett dönt. Debrecen az első olyan Dunán inneni nagyváros, amely várhatóan beszipkázza majd a pár száz kilométeres körzeten belül élő munkavállalókat.
Kelet-Magyarország első ötcsillagos szállodája a debreceni Hotel Divinus
Fotó: MTITíz százalékos dobbantás A város tehát egyre népszerűbb, ami az ingatlanpiacra is rányomja bélyegét: „A tavalyi évhez képest közel 10 százalékkal emelkedett az értékesítések száma. A vásárlók nagyrészt helyi lakosok, többségükben fiatal házasok, akik albérletből költöznek saját lakásba, vagy saját lakásból kertes házba” – számol be tapasztalatairól Mészáros György, a debreceni RE/MAX Gentlemen Ingatlan iroda vezetője. Cserven Gábor, a Harmónia Ingatlanközvetítő Iroda vezetője hasonlóan tapasztalja. Mint elmondta, tavalyhoz képest nem csak a forgalom nőtt, de az árak is emelkedtek 5-10 százalékkal. Egy-kettő, egy-kettő… Cserven Gábortól azt is megtudtuk, hogy sok katona költözik a városba. „Egyre több szerződéses katona érdeklődik és vásárol irodánkban. Megszűnt ugyanis az egri Dobó István Laktanya, a szerződéses katonákat pedig áthelyezési kérelemmel áthelyezték a debreceni laktanyába. A tisztek lakásvásárlását a belügyminisztérium egyszeri, 5 millió forint körüli támogatással, és hasonló összegű, kedvező kamatozású munkáltatói kölcsönnel segíti. A katonák zömmel tégla építésű lakást vásárolnak, tipikusan olyanokat, amelyekkel már hosszabb távra tudnak tervezni. Többségüknek már van egy-két gyereke, így három, három és fél szobás, jobb minőségű lakásokat vesznek, nem paneleket.” Tart még a pörgés Debrecenben két éve volt az ingatlanpiaci boom, bár még most is épülnek több száz lakásos projektek. A Füredi kapu nevű projekt például ilyen, eddig néhány üteme készült el, sok lakása pedig üresen áll. „A tapasztalat azt mutatja, hogy a vásárlók jobban szeretik a csendesebb, meghittebb, maximum hat-nyolc lakásos társasházakat. A legkedveltebbek a belvárosban, csendes utcában lévő, négy-hat lakásos épületek. A klasszikus, szűk utcájú, történelmi óváros macskaköves utcáiban is előszeretettel vesznek lakásokat a vevők. Ezeket az ingatlanok 260-280 ezer forintos négyzetméteráron kínálják” – mondja Mészáros György, akitől azt is megtudtuk, hogy a debreceni használt lakások négyzetméterárai állapottól, kortól, felszereltségtől, felhasznált építőanyagoktól függően 170-180 ezer forinttól indulnak, áruk pedig 400 ezer forintig is felkúszhat. Keleti határ, budai árak A legdrágább új otthonok a Nagyerdő egyik frekventált utcájában vannak, 410 ezer forintos négyzetméteráron. Ezen a területen tipikusan a felső középosztály keres ingatlanokat. A több száz éves Nagyerdő különleges miliője miatt közkedvelt, régi épületeit össze sem lehet hasonlítani az újonnan épült lakóparkokkal. Ez pedig az árakban is tükröződik: volt például olyan ingatlan, amelyet 700 millió forintért kínáltak. A 400 négyzetméteres ingatlanban vadásztermet, biliárdszalont is kialakítottak, egyéb extrák, például medence viszont nem tartoztak hozzá. Közel 300 millió forintos ingatlan is szerepel a cívisváros kínálatban: a 400 négyzetméteres nagyerdei villához négy külön bejáratú garázs, kültéri és beltéri medence egyaránt tartozik. Területre szabott árak „A város legkedveltebb, és egyben legdrágább területe ugyan a Nagyerdő, de népszerű a Liget lakópark is. Ez utóbbi klasszikus, sorompóval elzárt lakópark, teniszpályával, játszótérrel. A lakópark érdekessége, hogy annak ellenére, hogy magánterületen van, közparkot építettek a területére, és a közvilágítását is a város finanszírozza. Ezen a területen nem lehet társasházat építeni, és kiskereskedelmi egységeket sem lehet létrehozni. Egyszóval, aki itt vesz telket, az pár év múlva nem szembesül azzal, hogy a telke végén épül egy harminc lakásos társasház” – magyarázza Mészáros György. Mint megtudtuk, a Széchenyi kert nevű városrészben ugyancsak magasak az ingatlanárak, bár a terület igencsak átalakult az elmúlt években: az utóbbi időben nagyon sok társasház épült itt, aminek a családi házak tulajdonosai nem örültek. Ez a terület korábban laza beépítettségű, kertes házas övezet volt. Amikor viszont néhány évvel ezelőtt elkezdődött a társasház-építési láz, rengeteg épületet húztak föl a foghíjtelkekre.
Ajánlott linkek: Kapcsolódó cikkek: |





