|
 
Túlbecsült ország
[2008.08.06. 14:29]
Inkább a portugál irányba haladt a magyar gazdaság, semmint az ír példát követte volna. Tovább romlott a gazdasági hangulat az euróövezetben
Az euróövezetben júliusban az átlag szintjén tovább romlott a gazdasági bizakodás: az Európai Bizottság szerdán megjelent felmérésében az átfogó hangulatmutató 89,5 pontra – 2003. május óta a legalacsonyabbra – csökkent a júniusi 94,8 pontról. Utoljára februárban volt, 100,2 ponton, többségi bizakodást jelezve 100 pont fölött a mutató, azóta folyamatosan csökken, a pesszimisták mind nagyobb többségét jelezve.
Az elemzők 93 pontot vártak júliusról. A fő mutatót tavasszal még jobbára csak a pénzügyi szolgáltatók húzták le, de azóta már minden fronton terjed a borús hangulat. Az átfogó bizalmi mutató a szolgáltatók körében júliusban plusz 1 pontra esett, miután júniusban átmenetileg plusz 9 pontra javult a májusi 8 pontról. Az ipari mutató mínusz 8 pontra rosszabbodott a júniusi mínusz 5 pontról és a májusi mínusz 2 pontról. A brüsszeli bizottság felmérésében a fogyasztói bizalom részmutatója júliusra mínusz 20 pontra zuhant a júniusi mínusz 17 pontról és a májusi mínusz 15 pontról. A kiskereskedelmi mutató mínusz 9 pontra romlott a júniusi mínusz 4 pontról és a májusi mínusz 1 pontról. Az Európai Bizottság külön, vállalatvezetők körében végzett felméréssel készült üzleti klímamutatója mínusz 0,21 pontra - 2005. május óta a legalacsonyabbra - csökkent a júniusi plusz 0,13 pontról. Utoljára márciusban javult ez a mutató, azóta romlik. Magyarország gazdasági teljesítménye elkerülhetetlenné tesz további makrogazdasági reformokat –állapítja meg a Magyar Közgazdasági Társaság (MKT), összegezve a 2008. évi közgazdász-vándorgyűlés tanulságait. A társaság elemzése szerint a legfontosabb gazdaságpolitikai feladat a 2009. év megalapozása, különösen annak fényében, hogy a rendszerváltást követő időszakban a választások évében, illetve az azt megelőző években az államháztartási egyensúly rendszeres megbillent. A 2009. évi költségvetés előkészítése során már nemcsak a költségvetési egyensúly további javítása a feladat, Magyarország hosszabb távú céljainak elérése végett hasonlóképpen fontos az is, hogy a javulásra minél nagyobb gazdasági növekedés és minél kisebb infláció mellett kerüljön sor. A tanulmány szerint a magyar gazdaság a korábbi években lendületesen közeledett az unió átlagos szintjéhez, ez a felzárkózási folyamat a taggá válás óta lelassult, sőt az elmúlt két évben gyakorlatilag megállt. Ez utóbbinak a fő oka a 2006-ban kényszerűen elhatározott, majd megvalósított kiigazító politika volt, amely szükségképpen fékezte a gazdaság növekedését. Cammogó puma Az összefoglaló szerint a magyar gazdaság növekedési teljesítményét a korábbi években rendszeresen túlbecsülte mind az ország vezetése, mind a közgazdász szakma: „a mai ismereteink szerint gazdaságunk potenciális növekedési üteme legfeljebb 3-3,5 százalék, amit csak egy-két évben lehet meghaladni”. Az összefoglaló szerint fontos az is, hogy a növekedést az árfolyam-politika ne akadályozza indokolatlanul. A társaság szerint a potenciális növekedési ütem eléréséhez egy jól átgondolt, az adónemek és kulcsok számát, valamint a jövedelemcentralizációt csökkentő, időtálló adóreform, de legalábbis adómodernizáció kell. Az adóreformtól azonban csak akkor várható érdemleges gazdaságélénkítő hatás, ha az állami elvonások csökkenése, ezzel együtt értelemszerűen a kiadások mérséklődése eléri az 1200-1500 milliárd forintot (vagyis 5,20-6,50 milliárd eurót).
Adóék az OECD-országokban
Egy a kulcs? A hatásos és eredményes adóreform kulcsterületeit a társaság az élőmunka terheinek csökkentésében, a kis- és középvállalkozói szektor adóztatásának mérséklésében, valamint a foglalkoztatás adó- és járulékmentességgel történő ösztönzésében látja. Az adóreformhoz szükséges források között az államháztartási kiadások csökkentése, az áfa növelése, sőt egy egyszeri vagyonadó is szerepelhet – áll az összefoglalóban. A társaság szerint fontosak a gazdasági növekedés kifejezetten társadalmi feltételei, illetve vonatkozásai is. Demográfiai és értékrendi problémák, a bizalom hiánya, rossz adómorál, illetve a morál általános hiánya, valamint piacgazdasághoz való torz viszony jellemzi az országot. Súlyos a humántőke-deficit, s a képzettségi adatok sem jók. Az elmúlt években összességében inkább a portugál irányba haladt az ország, semmint az ír példát követte volna. A társaság szerint a politikai váltógazdaság körülményei közepette a hosszú távú tervezés nem lehet kormányzati monopólium. Olyan, az Országgyűlésnek alárendelt tervező intézményt kellene felállítani, amely a mindenkori ellenzékkel alkotó párbeszédet folytat, az onnan érkező javaslatok felé is nyitottan dolgozza ki az alternatívákat a döntéshozók számára. "Jöjjön valaki, szökik az energia" A fejlesztés egyes részterületeit elemezve az összefoglalóban társaság egyebek mellett kifejti: az úthálózat fejlesztése és fenntartása a gazdaság sikeres működésének is fontos feltétele, s fontos az energetikai szektor fejlesztése az ellátásbiztonság is. Az ország várható energiaszükségletei alapján nincs feltétlenül szükség új erőművek építésére, a Paksi Atomerőmű életciklusának 20 évvel történő meghosszabbítása és az atomerőmű kapacitásbővítése viszont gazdaságilag mindenképpen indokolt. Az uniós támogatások felhasználása kapcsán a társaság úgy látja, hogy a kormány a foglalkoztatás bővítését a több százmilliárd forintos programok ellenére sem tudta biztosítani.
Munkaerõköltség az OECD-országokban
Korruptak Az ország fejlődését gátló egyik legnagyobb gond a korrupció: a nemzetközi tapasztalatok szerint ugyanis a magas fokú, kiterjedt korrupció gyenge versenyképességgel jár együtt. A vándorgyűlés résztvevői ezért üdvözölték a gazdaság kifehérítéséért tett erőfeszítéseket, és elvárják, hogy ez a törekvés a jövőben se hagyjon alább. JL
Ajánlott linkek:
Kapcsolódó cikkek: |
h i r d e t é s
|
|
|
|
|
|
|
| 2008. november 21., péntekMa Olivér napja van. |
