|
Kis magyar felhőkarcológia
Égig érő fű
[2008.08.04. 00:10]
Előre kell bocsátanunk, hogy jelenleg nálunk a kisnövésű „felhőkarcolók” (mármint az ún. toronyházak) 60 m-nél kezdődnek és 95 m-nél fejeződnek be. Ami pedig 30 m és 60 m közé esik, az a „magasház”. És azért 30 m, mert a rossznyelvek szerint anno addig ért fel a tűzoltók leghosszabb, kihúzható létrája. Kéretik nem nevetni. Kicsi országnak alacsonyak a magasházai is – írja a koos.hu.
Az ország legmagasabb háza Budapesten épült, a toronyházak java a fővárosban található, de több vidéki város, például Pécs és Debrecen is föliratkozott a hazai legek közé. 60 méter fölé emelkedik a főváros két legújabb toronyháza. Mindkettő az Árpád hídnál épül: az Europa Tower 64,41 méter, a Duna Tower 62,48 méter. De nem ezek a város magassági rekorderei. Budapest legmagasabb építményei az adótornyok és az erőműkémények – mondja Mozsár Ágnes, a főváros főépítészi irodájának munkatársa. Az óbudai hőerőmű kéménye 203 méter, a Széchenyi-hegyi adótorony 192 méter. A legmagasabb, nem ipari célú épületek mind száz méter alattiak. A lakó- és irodaépületek közül az orvostudományi egyetem Nagyvárad téri, 89 méteres épülete látszik a legnagyobbnak, igaz, a rendőrpalota legmagasabb pontja az antennatoronnyal együtt 94 méter (de anélkül „csak” 62), a nyugdíjintézet Váci úti toronyháza pedig 73 méter. Budapesten az 50 méter fölötti építmények száma több mint negyven. A magassági rekord elhódítása persze nem is célja a városnak, de azért előfordultak már a történetében felhőkarcoló-tervek: legutóbb 2000-ben egy izraeli befektetőcsoport felkérésére Finta József tervezett 110 méteres irodaházat a rendőrszékház közelébe, amely végül nem valósult meg. A világ építészete az ötszáz, sőt a hatszáz méteres magassághatárt készül átlépni. Jelenleg több kerület rendezési terveiben szerepelnek magasházak építésére kijelölt területek, melyeken a közeljövőben toronyházak nőhetnek ki a földből. Ezek azonban maximum 55 méteresek lehetnek. A világ legnagyobb felhőkarcolói ennél tíz-tizenkétszer magasabbak. A jelenlegi városrendezési szabályzatban azonban 55 méter a megengedhető legnagyobb épületmagasság, de ez is csak a Hungária körút vonalán kívül eső városrészekben. A körúton belül 30 méteres magasság engedélyezhető. Az új magasépületek az északi és a déli városrészekben épülnek majd, a Duna közelében: Újpesten, Angyalföldön és a Lágymányosi híd környékén. 1. Budapest, SOTE, 89 méter Az 1976-ban emelt épület a hazai csúcstartó, a legtöbb magyar társához hasonlóan az ötlettelenségével citromdíjas lehetne. 2. Pécs, magasház, 84 méter Mint ismert, a 25 szintes pécsi panelház a Guinness Rekordok Könyvébe is bekerült mint Közép-Európa legmagasabb lakatlan épülete. Az 1976-ban üzembe helyezett épületben 250, egy- és másfél szobás lakást alakítottak ki. Az épület vázszerkezetének korróziós károsodása miatt azonban a ház 1989-re életveszélyessé vált, a lakókat ki kellett költöztetni. Másfél évtizedre a galambok birodalma lett az égbetörő épület. 2003-ban az önkormányzat megerősíttette statikailag a ház vázszerkezetét, így újra alkalmas arra, hogy lakókat fogadjon. Az új tulajdonos, a spanyol Grupo Milton a következő években mintegy 100 milliárd forint értékű ingatlanfejlesztést valósít meg Pécsett, ezek egy része már 2010-re elkészülhet. A cégcsoport a mára rendkívül rossz állapotba került magasházat teszi rendbe. A jelképpé vált épületet a cég nem bontatja le, mint ahogy tette volna a Wallis. A Dunántúl legmagasabb toronyházában irodaközpontot, luxusapartmanokat, egy exkluzív éttermet, a földszinten pedig üzleteket alakítanak ki. Az átépítés a tervek szerint 2010-re, az Európa kulturális fővárosa (EKF) program idejére befejeződik. 3. Budapest, Nyugdíjfolyósító, 73 méter
4. Szolnok, huszonnégy emeletes toronyház, 72 méter A vidéki párttitkárok versengésének eredményeképpen a kisebb városoknak is meg kellett mutatni, reszkessen a Nyugat, hamarosan utolérjük! Minél kisebb volt a város, annál magasabbat kellett építeni, hiszen Szolnokon vagy Gyöngyösön nyilvánvalóan nem a csillagászati telekárak indokolták a megépítését. E státusszimbólumnak is beillő épületek mind a mai napig állnak. A „panelprogram” elemeként meghirdetett állami támogatás kapóra jött a 34 éves háznak – még úgy is, hogy első körben a lakók többsége elutasította a lehetőséget. Többszöri nekifutásra azután idén februárban a többség mégis a felújítás mellett állt ki. A belekerülési költség egyharmadára állami garancia van, az önkormányzati rész biztosításáról pedig a napokban szavaztak. A beruházás összköltsége 210 millió forint. A lakóközösség ennek egyharmadát állja. A 177 lakásból 152 tulajdonosa hitelből törleszt, melynek egy részét a társasház saját forrásból fedezi. A lakások alapterülete 41- től 73 négyzetméterig terjed. A családokra 8 éven át háruló maximális havi törlesztőrészlet 3.600 forint. A felújítás érinti az ablakok és a radiátorok teljes cseréjét, de benne van az egyedi fogyasztásmérők felszerelése, valamint a 3-ból két személyfelvonó korszerűsítése is.
Ajánlott linkek: Kapcsolódó cikkek:
|





