[2008.07.31. 12:01]

2005-ben e foglalkozási körben átlagosan havi 200 ezer forintot, átszámítva átlagosan évi 9600 eurót kerestek. Ezzel az építészmérnökök a kereseti alsó középmezőnybe tartoznak a szakirányítói foglalkozás főcsoporton belül, amely az EU statisztikáiban 2003-ban és 2004-ben évi 11 ezer euró egy főre jutó átlagkeresettel szerepel. (Az összes foglalkozási ág átlaga 150 ezer forint, évi 7200 euró.) Az építészmérnökök havi alapbére és bruttó keresete 2000-ről 2005-re nagyjából egyenletesen nőtt, a bér a kétszeresére, a kereset több mint 90 százalékkal. Magyarországon Tolna megyében vitték haza a legtöbbet: itt a havi kereset átlagosan 40 ezer forinttal múlta felül az országos átlagot. Több mint 100 ezer forinttal maradt viszont az országos átlag alatt Szabolcs-Szatmár-Bereg, Vas és Baranya megye.

A nők e munkakörben többet keresnek a férfiaknál, átlagosan csaknem 20 ezer forinttal. A nem minden korosztályra releváns adatok szerint 2005-ben a nők többlete abból adódott, hogy míg a 25 év alattiak átlagosan csaknem 50 ezer forinttal kaptak kevesebbet, addig a 35–54 évesek 80-90 ezer forinttal többet vittek haza, mint férfi társaik – derül ki az Állami Foglalkoztatási Szolgálat (ÁFSZ) adataiból.

Az építészmérnökök között kevesebb az álláskereső a munkaügyi hivatali regisztrációban, mint az összes hazai foglalkozási ág átlaga. 30 százalékuk pályakezdő, arányuk 2000 és 2005 között némileg nőtt. Az uniós országokat felölelő hirdetéselemzések szerint 2005-ben Írországban építészből, mérnökből, Litvániában építőipari mérnökből, Nagy-Britanniában építészmérnökből, Portugáliában a tájépítészet területén dolgozó mérnökből, Szlovéniában építészmérnökből volt munkaerő-túlkínálat. 2000-ről 2005-re a munkaügyi hivataloknál bejelentkezett álláskeresők száma 10 százalékkal csökkent, a bejelentett állásoké 24 százalékkal nőtt. Hat év alatt összesen 1,2-szer annyi munkakeresőt regisztráltak, mint ahány betöltetlen állást.

Kapcsolódó cikkek:

nyomtatóbarát változat | ajánlás ismerősnek