[2008.07.31. 04:32]

Trianon örökösei?

Laurenþiu Streza erdélyi metropolita, az alapítvány elnöke azután ismételte meg márciusi kijelentését, hogy az Autóker Holding Zrt. felújította és 90%-ban már értékesítette a Gozsdu-udvar lakásait. Streza kiemelte az alapítvány csak a román állammal közösen fordul a bírósághoz Gozsdu Manó egykori ügyvéd, mecénás Budapesten található hagyatékának visszaszerzése érdekében. A szervezet egy 1937-ben született államközi egyezményre alapozza a pert, amelynek értelmében a budapesti Gozsdu-hagyaték a román ortodox egyház kezelésébe került.




Streza azt is elmondta, hogy nem egyházi vezetőként, hanem a civil szervezet elnökeként cselekszik. A metropolita ugyanakkor elismerte, hogy nem számít könnyű perre, mivel az alapítvány nem rendelkezik az ehhez szükséges anyagi háttérrel, így remélik, hogy sikerül támogatókat szerezni, illetve egy olyan ügyvédi irodát találni, amely biztosítaná a jogi képviseletet annak fejében, hogy a visszaszerzett hagyatékból utólag részesüljön. Az egyházi vezető ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy az alapítvány csak abban az esetben fordul a bírósághoz, ha a román állam támogatja a kezdeményezést, és ennek érdekében meg is keresik az illetékeseket.

Kevés sansszal

Streza szerint a nagyszebeni alapítványnak több milliárd eurót kellene visszaszereznie, attól függetlenül, hogy a hagyatékhoz tartozó ingatlanok egy része már magánkézben van. A Gojdu-alapítvány egyébként már készített egy tanulmányt, amely szerint a visszaigényelt összegből 2050-ig tudnának erdélyi és magyarországi ortodox diákoknak ösztöndíjat biztosítani. A metropolita szerint egyértelmű számukra az is, hogy nem szerezhetik vissza mind a 14 épületet. Streza végül szólt a közös román–magyar Gozsdu Közalapítványról is, kijelentve: nevetséges lett volna, ha a két állam kormánya egy több milliárd euró értékű hagyaték megőrzését megoldotta volna egy néhány százezer euróból létrehozott alapítvánnyal.

Késő bánat, eb gondolat?

Mint emlékezetes márciusban a román szenátus 88 szavazattal, két tartózkodás mellett elutasította a 2005 októberében, az első magyar-román közös kormányülésen aláírt államközi megállapodást, amelynek értelmében a felek Budapesten létrehozták volna a közös finanszírozású Gozsdu Alapítványt. A megállapodást a magyar Országgyűlés még 2005 novemberében ratifikálta, Romániában azonban elszabadultak a nacionalista indulatok, és ezek nyomására a kormány úgy döntött, a dokumentumot sürgősségi kormányrendelettel ratifikálja. Ezt a rendeletet a törvényhozásnak is jóvá kellett volna hagynia. Az ortodox egyház és a román szélsőjobboldal később „nemzeti ügyet” kerekített a Gozsdu-vagyonból. A képviselőház 2006. március 30-án elutasította a megállapodást ratifikáló kormányrendelet megerősítését. Azóta az ügy a szenátus szakbizottságainak asztalán járja az útját. Tavaly ősszel még úgy tűnt, a felsőház döntő szava a rendelet mellett foglal állást. Az ortodox egyház ismét közbelépett. Eckstein-Kovács Péter RMDSZ-szenátor szerint viszont a ratifikálás elutasítása „veszélyes precedenst teremt” a magyar–román viszonyban.

Ajánlott linkek:

Kapcsolódó cikkek:

nyomtatóbarát változat | ajánlás ismerősnek