[2008.07.28. 16:40]

Románok az alföldi szlovákok városában

A Békéscsaba ingatlanpiaci mozgásaira legintenzívebben ható körülményként Szucsik Gábor a Romániából érkező vásárlókat jelölte meg. „Amióta Románia belépett az Európai Unióba, az ingatlanárak alaposan megemelkedtek keleti szomszédainknál, ami azt eredményezte, hogy sokan közülük Békéscsabán próbálnak meg lakást, illetve házat vásárolni. Ez a változás, ha nem is számottevően, de hatással volt a csabai ingatlanárakra” – mondta Szucsik Gábor.

„A városvezetés elsődleges célja, hogy Békéscsabán minél több munkahelyet teremtsen, hogy növelje a foglalkoztatottságot, valamint hogy minél több beruházót csábítson Békéscsabára” – válaszolta kérdésünkre Csernus István, a stratégiai és fejlesztési osztály beruházási csoportjának vezetője. Mindemellett kiemelt figyelmet fordítunk az intézmények színvonalas működtetésére. Erre jó példa, a városi kórház szeptemberben befejeződő, közel egymilliárd forint értékű fejlesztése. Emellett tervezik, hogy megreformálják a város vagyongazdálkodását, de a megvalósítás szakaszában van a korábban létesült ipari park fejlesztése is. Itt szeretnénk minél több közműves telket kialakítani, hogy az eddiginél is több hely legyen a Békéscsabára települő vállalkozásoknak.
Ahogy a legtöbb önkormányzatnál, Békéscsabán is a pályázatokban bízik a városvezetés. „Pályázunk egy háromezer négyzetméteres logisztikai központ létesítésére is, hiszen a rendszerváltás után leépült feldolgozóipar újraélesztése fontos tényező lenne a város életében. Évente 200 millió forintot költünk járdafelújításra, az úthálózat és az útburkolatok fejlesztésére, de a közvilágítás fejlesztésére is jut pénz.”

Szlovák tájház (fotó: Réti Dóra) További képek a galériában >>

Újítani kellene, de kevés a pénz

„Lényegesnek tartjuk a város szennyvíztisztítását, szennyvízhálózatának felújítását, ahogyan nagy hangsúlyt fektetünk a városon átszelő vasútvonalak felújítására is. Előkészítés alatt van a városközpont rekonstrukciója. Ennek előfeltétele az Integrált Városfejlesztési Stratégia, amelynek hangsúlyosabb elemei között szerepel (a teljesség igénye nélkül) a városközpont közterületeinek a rendbetétele, még több kerékpárút-hálózat átvezetése a városon, valamint mélygarázsok építése” – mondta Csernus István. A városvezetés szeretne még több kulturális és szórakoztatóintézményt Békéscsabára vonzani. Már elfogytak azok a telkek, amelyeket az önkormányzat alakított ki, de már dolgozunk azon, hogy további területeket értékesítsünk a lakosság és a vállalkozások számára kedvező áron.

A korábbi években közel azonos volt az építésügyi hatósághoz benyújtott építésiengedély-kérelmek száma, a 2007. év első félévéhez képest az idei év első félévében közel nyolc százalékkal csökkent a kérelmek száma – válaszolta kérdésünkre Czeglédi Sándor, a Békéscsabai Önkormányzat építéshatósági csoportjának vezetője. Békéscsaba városban jellemzően egylakásos épületek épülnek, és ehhez a kiadott építési engedélyek számához viszonyítva közel egy százalékban kérnek kétlakásos, illetve a többlakásos épületekre építési engedélyt. A lakóterületbe bevont korábbi, zártkerti területeken jellemző még a gazdasági épületek lakássá alakítása, bővítése – folytatta Czeglédi Sándor.

Békéscsabán az új családi házas építések nagyobb számban a Török Ignác utca folytatásában, az önkormányzat által értékesített új telekosztású területen meghatározóak, de sokan építkeznek a Dobozi út és annak környezetében lévő korábban zártkerti, mezőgazdasági területként – ma már lakóövezetként – funkcionáló részein. Az idei évben, a belvárosban többszintes, többlakásos épület létesítésére vonatkozóan építési engedély iránti kérelmet nem nyújtottak be az építésügyi hatósághoz. Úgy tűnik, hogy az idei évben inkább jellemzőbb a nagyobb alapterületű kereskedelmi egységek létesítésére irányuló igény – közölte Czeglédi Sándor.

Ajánlott linkek:

Kapcsolódó cikkek:

nyomtatóbarát változat | ajánlás ismerősnek