|
Útmutató katasztrófaturistáknak a csepeli szennyvíztisztítóhoz
Összeesküvés-elméletek Csepelről
[2008.07.23. 21:57]
Lesz-e komposztáló üzem a Cséry-telepen? Mi történik üzemzavar esetén a csepeli szennyvíztisztítóban? Mi lesz az iszappal, ha szennyezett? És mit csinálnak a fölösleges komposzttal? Biztonságos és fertőzésmentes lesz a szennyvíztisztító? Katasztrófaturista szemmel keressük a válaszokat, valamint bemutatjuk a magyar, ún. „élőgépes” technológiát, a botanikus kertet.
Korrózió és üzemzavar Ha az ipari fertőzések miatt mégis berothadnának a szennyvizek, akkor abban szulfidképződésnek is tanúi lehetnénk, ami ugye betonkorróziót okozhat. A korrózió veszélyeztetné a műtárgyak állékonyságát, a tervezett vasbeton csatornákat, a Duna alatti vasbeton vezetékeket és mindazon felszíni vagy felszín alatti vasbeton építményeket, amelyek érintkezésbe kerülnek a szennyvízzel. A folyómeder alatti vezeték hossza Buda és a Csepel-sziget között 1 km, míg a pesti oldal és a szennyvíztisztító közötti szakasz 900 méter lesz. Viszont Európában még máshol nem építettek ilyen hosszú, ilyen kötött talajban és ekkora mélységben csővezetéket. A korrózió veszélyét bizonyítja az Észak-pesti Szennyvíztisztító Telepen végzett rekonstrukciós munkáknál tapasztaltak is. Számos fényképfelvétel készült róla. Hogyan védik ki a korróziót, kérdeztük tovább a kivitelezőt. „A tervezésnél és az üzemeltetés során védik ki ezt a hatást. A tervezők ennek a jelenségnek ismeretében végezték a főgyűjtő hidraulikai méretezését is. Az üzemeltetés során elvégzik azokat a beavatkozásokat, karbantartásokat, amelyek ezeket a hatásokat csökkentik” – jött a válasz. És bár nem vagyunk katasztrófaturisták, vannak még kérdéseink. Üzemzavar esetén milyen vészforgatókönyvet dolgoztak ki? „A telep működését lehetővé tevő különböző engedélyek (vízjogi létesítési engedély, üzemeltetési engedély), a hatályos jogszabályok alapján előírják, hogy a telep rendelkezzen vészhelyzetekre vonatkozó tervekkel: kárelhárítási tervvel, üzemeltetési engedélyezési tervvel stb.” Kicsit térjünk át a budai főgyűjtőcsatornára, amely váltakozva a felső és alsó rakpart nyomvonalán halad. Mivel mostanában a globalizáció okozta felmelegedés és klímaváltozások hatására a Duna gyakrabban tesz látogatást a rakpartokon, felmerül a kérdés, hogy ha árvíz lesz, és megsérül a rakpart, mi a garancia, hogy az alatta húzódó budai főgyűjtő nem szenved károsodást, és nem ömlik össze-vissza a szennyvíz? „A Duna partfalát és a főgyűjtőcsatornát is hosszú távú használatra, legalább 100 éves időtávra tervezték és alakítják ki úgy, hogy megfeleljenek az árvízvédelmi szempontoknak is” – kapjuk az újabb információt.
Farkas Tibor
Ajánlott linkek: Kapcsolódó cikkek: |





