[2008.07.23. 21:57]

Botanikus kert – Élőgép, a magyar technológia

A csepeli Központi Szennyvíztisztító építése dübörög, ahogy mondani szokták. 65 százalékban uniós pénzből, hisz aláírtuk az egyezményt, hogy 2010-ig megfelelünk az idevonatkozó környezetvédelmi előírásnak. Ez örömteli, hiszen így a budapesti szennyvíz 95%-a lesz tisztított, de egyesek vitatják a helyszínt, és fertőzésveszélyt jövendölnek. A központi szennyvíztisztítót francia cég építi, azonban létezik magyar technológia is, ami hódít nálunk és a környező országokban egyaránt. A gazdaságossági megfontolások és esztétikai szempontok egyaránt kedveznek az Organica Zrt. technológiáján alapuló ún. élőgépes szennyvíztisztítók terjedésének. Hiszen külső megjelenésében nem egy hatalmas betonépítménnyel szembesülünk, hanem egy üdezöld botanikus kertet látunk magunk előtt. Ebben az üvegházban nemcsak baktériumokat alkalmaznak a tisztítás során, hanem növényeket és állatokat, többnyire halakat is. Miközben a szennyvíz keresztülömlik a különböző tartályokon, ezek az élőlények, élő organizmusok kivonják belőle a hulladékot, és táplálékként használják fel azt, beépítve saját szervezetükbe a szennyező anyagokat. Az organizmusok önszerveződő, illetve napenergia-hasznosító képessége a garancia a szennyezőanyagok maximális biológiai lebontására.

Ahogy az az Organica Zrt. honlapján is olvasható, az ún. Élőgép-technológia alapvetően az eleveniszapos eljárásoknál alkalmazott szokásos levegőztetett reaktorokra és az azokra telepített, mintegy 2-3000 fajból álló ökoszisztémára épül. Az esztétikai újdonság mellett az Élőgépek beruházási és üzemeltetési költségei is kedvezőbbek a hagyományos eleveniszapos technológiához képest. Az alacsonyabb költségek oka, hogy az Élőgépek többek között önszabályozó és önfenntartó ökológiai rendszert alkotnak, amely kevesebb gépészeti és szabályozó berendezést, illetve emberi beavatkozást igényel, kis alapterületen megvalósítható a rendszer, illetve részben napenergiát használnak, és ezáltal kisebb az energiaigényük is.

Komposztáló a családi házak tövében?

Bár azt sokan elfogadják, hogy logikus volt egy régi ipartelepre építeni a műtárgyat, és jó megoldás a jelenlegi technológiát alkalmazni, de az már kiveri a biztosítékot, hogy a Cséry-telepre tervezett komposztáló egy családi házas kerületben kerül kialakításra. A környezetvédelmi engedélyben szereplő technológiai és műszaki előírások akadályozzák meg, hogy az iszapkezelés végső fázisaként a komposztálót a csepeli szennyvíztisztítóban építsék meg. Sokan korrupt polgármestereket emlegetnek dühösen, és akkora a társadalmi nyomás, hogy Pestszentlőrincen azon is elgondolkodtak, hogy talán fel kellene bontani a Fővárossal 2003-ban aláírt szerződést, amelyben áldását adta a kerület a komposztálómű megépítésére. Ha új helyszínt kell találni, még az időből is kifuthat a projekt, ami az uniós pénzeket is veszélyezteti. Az 56 hektáros Cséry-telep 1906 óta van fővárosi tulajdonban, és korábban szemétlerakó is működött itt. A projekt előkészítésénél a Főváros megvizsgált több önkormányzati tulajdonú területet, de a közmű-ellátottságát és a megközelíthetőségét tekintve ezt a helyszínt találta a legalkalmasabbnak.

A Cséry-telepi komposztáló a megtisztított szennyvíz melléktermékeként az évi kb. 100 000 tonna víztelenített iszapot kezelné. Az uniós országok földrajzi, gazdasági és mezőgazdasági adottságaikat figyelembe véve alakítják ki az alkalmazott technológiát. Ausztriában főleg égetik az iszapot, Finnországban és Németországban komposztálással hasznosítják azt. Magyarországon ez utóbbi mellett döntöttek, mert ez illeszkedik az EU fenntarthatóságra épülő környezetvédelmi politikájába, valamint a komposzt felhasználható mezőgazdasági tevékenységhez és tájsebek eltüntetéséhez.

A szennyvíziszapot zárt teherautókkal szállítják majd 25 (!) kilométeren keresztül a dél-pesti Cséry-telepre, a kivitelező számítási szerint ez nem okoz plusz közlekedési tehernövekedést. Úgy kalkulálnak, hogy évente kb. 70 ezer tonna iszapot kell elszállítani, vagyis 30 tonnás zárt teherautóval napi 9-10 fuvart bonyolítanak munkanapokon, míg a kész komposzt elszállítása a telepről napi 3 fuvart tesz majd szükségessé. A környezetvédelmi hatástanulmány alapján a szállítási útvonalon óránként 500–1200 személygépkocsi és 50–250 teherautó halad keresztül, tehát a szennyvíztisztítóhoz kötődő forgalomnövekedés elhanyagolható. Aztán persze, hogy mit hoz a jövő, majd meglátjuk.

Ajánlott linkek:

Kapcsolódó cikkek:

nyomtatóbarát változat | ajánlás ismerősnek