[2008.07.22. 21:17]

Mindenki egyenlő

Az AB-hez fordulók egyrészt azt kifogásolták, hogy különadó nem teszi lehetővé a korábban megszerzett társasági adókedvezmények érvényesítését, így az adóhatóság eljárása sérti a jogbiztonságot és a szerzett jogok védelmét – ismerteti az előzményeket az Ernst & Young hírlevele. Az indítványozók szerint a különadó egy viszonylag szűk alanyi körre nézve arányaiban nagyobb adófizetési kötelezettséget vezetett be, ezért sérült az egyenlő közteherviselés elve is. A szervezet azt is kifogásolta, hogy az új adónem bevezetése túl gyors volt és nem volt megfelelő felkészülési idő biztosítva az érintettek számára.

Nincs vita

Az alkotmánybírák nem vitatták, hogy a különadó bevezetésével az állam jogalkotói ígéretét megváltoztatta, és szűkítette a korábban megszerzett társasági adókedvezmények érvényesíthetőségének lehetőségét. Az Alkotmánybíróság szerint hosszú távú kedvezmények esetében az államnak joga van mérlegelni a körülményeket, és a költségvetés állapotára tekintettel lehetősége volt a kedvezmények csökkentésére. Az AB határozatában kimondta, hogy a különadó a vagyoni viszonyokra visszavezethető adóteher-viselési képességgel függ össze, ezért összhangban van az Alkotmánnyal.

Az AB szerint egy új jogszabályhoz való felkészülésre 45 nap kell, melynek a különadóról szóló jogszabály megfelelt. A 2008. május 27-i határozatában az AB azt is megállapította, hogy nem ütközik alkotmányos elvekbe a vagyonvizsgálatoknál alkalmazott adóbecslés. A becslési eljárást korábban kifogásolók szerint a vagyonnyilatkozat-tétel sérti a magántitokhoz való jogot. Az Alkotmánybíróság rámutatott arra, hogy a becslés nem jelent automatikus vagyonnyilatkozat-tételt, és az adóhatóságnak joga van személyes adatokra rákérdezni.

Kapcsolódó cikkek:

nyomtatóbarát változat | ajánlás ismerősnek