Nyomtatóbarát változatAjánlja a cikket ismerősének!
Mik azok a szomszédjogok?
Amikor a szomszéd kertje zöldebb

[2008.07.13. 20:59]

A tulajdonjog a létező legteljesebb jog, amelynél fogva dolgunkat – legyen az ingó vagy ingatlan – birtokolhatjuk, használhatjuk, hasznosíthatjuk, és rendelkezhetünk azzal. Viszont mindezt nem tehetjük meg minden korláttól mentesen.


A cikk szövege itt folytatódikh i r d e t é s
Amikor a nyúl viszi a vadászpuskát

A szomszédjog kifejezés olyan korlátozásokat takar, melyek behatárolják a dolog tulajdonosának tulajdonjogából fakadó használati jogát. Ennek oka, hogy a dolgok használata valamilyen módon és mértékben többnyire érint más személyeket is. Ezek a személyek lehetnek a szomszédaink, de akár a velünk együtt lakó társbérlők is.

Általános szabály, hogy a tulajdonos a dolog használata során köteles tartózkodni minden olyan magatartástól, amellyel másokat, különösen szomszédait szükségtelenül zavarná, vagy amellyel jogaik gyakorlását veszélyeztetné. Ezt nevezzük a szükségtelen zavarás tilalmának. Ebből viszont az következik, hogy a szükséges zavarást szomszédunk – illetve bármely más személy, akire a használattal hatással vagyunk – tűrni köteles. A fenti általános szabály mellett léteznek speciális szabályok, melyek konkrétan, egy-egy élethelyzetet rendeznek.



Dr. Kocsis Ildikó Ügyvédi Iroda
Cím: 1088 Budapest, Puskin u. 19. I/2.
Telefon/fax: 06-1-266-6621
Mobil: 06-30-692-9392
E-mail: info@kocsis-iroda.hu
Honlap: Dr. Kocsis Ildikó
Ügyvédi Iroda


Fő tevékenységi köreink:

  • Gazdasági társaságok alapítása, módosítása, képviselet cégeljárásban,
  • ingatlanokkal kapcsolatos szerződések készítése, eljárás a földhivatal és a szükséges egyéb hatóságok előtt,
  • polgári peres és nemperes ügyekben a képviselet ellátása,
  • magánjogi szerződések, egyéb okiratok készítése, véleményezése.
Talpalatnyi föld

Ilyen például a földtámasz joga. Ennél fogva a tulajdonos nem foszthatja meg a szomszédos épületet a szükséges földtámasztól anélkül, hogy más megfelelő rögzítésről ne gondoskodna. Itt gondoljunk alap kiásására, pince, mélygarázs létesítésére, amikor is földet termelünk ki, ami hatással lehet a szomszédos épület megtámasztására.

Szomszédjog az is, hogy a tulajdonos a földjére áthajló ágakról lehullott gyümölcsöket megtarthatja, ha azokat a fa tulajdonosa nem szedi fel. Az áthajló ágak és átnyúló gyökerek levágására viszont nem jogosult, kivéve ha azok a föld rendes használatában gátolják, és a fa tulajdonosa azokat felhívása ellenére sem távolítja el.

Ide tartozik az is, hogy amennyiben közérdekű munkálatok elvégzése állatok befogása, az áthajló ágak gyümölcsének összegyűjtése, az ágak és gyökerek eltávolítása céljából vagy más fontos okból szükséges, a tulajdonos kártalanítás ellenében köteles a földjére való belépést megengedni. De az is megengedett, hogy a tulajdonos a szomszédos földet használja – az ezzel esetlegesen okozott vagyoni kár megtérítése ellenében –, ha ez a használat a földjén való építkezéshez, bontási, átalakítási vagy karbantartási munkálatok elvégzéséhez szükséges.

Szomszédjog a kerítés joga is. Eszerint, ha a földeket kerítés (sövény) vagy mezsgye választja el egymástól, ennek használatára a szomszédok közösen jogosultak, a fenntartással járó költségek pedig olyan arányban terhelik őket, amilyen arányban őket jogszabály a kerítés létesítésére kötelezi. Ez a létesítésre kötelezés többnyire építésügyi hatóság által történhet.

Ilyenkor főszabályként a telek tulajdonosa (kezelője, használója) a telek homlokvonalán, továbbá az útról nézve a jobb oldali telekhatáron és a hátsó telekhatárnak ettől az oldaltól mért fele hosszán köteles megépíteni és fenntartani a kerítést. Azonban ettől a rendelkezéstől jogszabályok – különösen önkormányzati rendeletek – eltérhetnek.

Ha bármilyen problémánk van a szomszédjogokkal kapcsolatban, elsőként érdemes az önkormányzat jegyzőjét felkeresni segítségért, de végső megoldásként bírósághoz fordulhatunk, amely majd az eset összes körülményére tekintettel eldönti, hogy a zavarás átlépte-e a szükséges mértéket.

Dr. Kocsis Ildikó

Hozzászólások

Ajánlott linkek:

Kapcsolódó cikkek:
Szavazás
Önt melyik januárban hatályba lépő 2009-es adóváltoztatás érinti a legjobban?
Az evásokat is terheli már a bizonylatolási kötelezettség
Az evás vállalkozóknak is fizetniük kell már a cégautó-adót
A 62. életévüket be nem töltöttek már nem jogosultak a 13. havi nyugellátásra
Eltörölték az örökösödési illetéket 20 millió Ft-ig
Évi 3,4 millió Ft-ig 30%-os kedvezmény jár az ingatlan-átruházásból származó jövedelem után
A házipéntár napi készpénz-záró állomány maximális napi átlaga nem haladhatja meg az előző üzleti év összes bevételének 1,2 százalékát
Nem kell helyi adót fizetnie azoknak a civil szervezeteknek, akiknek az előző évben nem volt jövedelme
A közüzemi fogyasztóknak értékesített szén után ezer kilogrammonként 2040 forint energiaadót kell fizetni
8%-os különadót kell az államnak fizetniük a nagy energiaellátó és - kereskedő cégeknek