[2008.07.09. 17:30]

Híd a Dunán – a semmibe visz?

A dunaújvárosi Duna-híddal kapcsolatban pedig az a fő kritika, hogy nem vezet sehová, semmit nem köt össze semmivel. Az ÁSZ-jelentés leírja, hogy az M8 autópályán a dunaújvárosi Duna-híd előrehozott megépítése a kapcsolódó szakaszok nélkül – amelyek a közlekedésfejlesztési stratégia szerint csak 2015-re készülnek el – nem tudja biztosítani az M1–M5 autópályák által lebonyolított nemzetközi forgalom részleges kiváltását.

A NIF elnöke elmondta, hogy az optimális az lett volna, ha a híd az M8 autópálya odavezető szakaszaival egyidőben épült volna meg. De még mindig jobb, hogy megépült, mintha nem épült volna meg. Az is szerencsésebb, hogy először a híd készült el, és nem az autópálya. Mert hogy néznénk ki, ha a gyorsforgalmi út kész lenne a Duna két oldalán, de híd hiányában nem lehetne átkelni a folyón. Sokan azt is javasolták korábban, hogy kisebb hidat építsenek, és később, ha az autópálya odaér, bővítsék ki. Reményik úr szerint ez sokkal drágább megoldás lenne. Hozzátette, hogy a leendő autópálya Dunavecse–Kecskemét szakasza kapcsán jelenleg a környezetvédelmi engedélyeztetési eljárás zajlik.

Most van verseny vagy nincs?

Az ÁSZ megjegyzi, hogy az Országgyűlés nem rendelkezik információval az egyes autópálya-szakaszok teljes szerződéses értékéről, mivel az éves költségvetési törvényekben a fejlesztéseknek csak az összes kiadási előirányzata szerepel. Ráadásul 2006-ban és 2007-ben az Aptv.-ben előírt kormánybeszámolók nem készültek el, így a Parlament nem kapott tájékoztatást a gyorsforgalmi úthálózat építésére fordított pénzeszközök felhasználásáról, a folyamatban lévő fejlesztésekről.

A jelentés szerint a 2004–2007. közötti időszakban a tervezett gyorsforgalmi utak nagyságrendjéből, fejlesztési üteméből az következett, hogy a lehetséges kivitelezőknek nem kellett éles versenyhelyzettel számolniuk. Ez az építési piac felosztásának irányába hatott, és a kínálati árak érvényesülését vonta maga után. De a jelentés azt elismeri, hogy minden esetben a legalacsonyabb árat ajánló pályázó lett a közbeszerzési eljárás nyertese.

Az ÁSZ arra is kitér, hogy a NIF-nél nem készültek olyan előzetes árkalkulációk, amelyek alapján a beruházások reális költsége megítélhető lett volna. A tervezők nem készítettek a kiviteli tervekhez költségbecslést, a mérnökárak a korábbi kivitelezői árakon alapultak és kockázati felárat tartalmaztak. A kivitelezési szerződésekben átalányáras árformát alkalmaztak, emiatt az árak képzése nem átlátható, az átalányárakba többek között beépültek a kivitelezői kockázatok költségei is.

Reményik Kálmán reagálásában megemlíti, hogy 2007-től már készítenek számításokat, de részleteiben nem szabad előzetes költségvetést összeállítani, hogy mennyibe is kerül az autópálya-építés. Mert a kalkulált számok nyilvánvalóan kikerülnek a piacra, és minden potenciális induló tudni fogja, hogy mihez igazítsa az árait. Szerintük épp így kerülnék el a versenyt, és felmerülhetne a kartelezés gyanúja is. A NIF elnöke szerint a részletes költségvetés azért sem kivitelezhető, mert a kereslet-kínálat állandóan változik, hiszen például ma nem tudjuk, hogy két év múlva mennyi lesz a kőolaj ára, így bajos lenne betervezni, hogy két év múlva a munkagépek üzemanyag-fogyasztása mekkora összeget emészt fel.

A NIF az egységár helyett, amit az ÁSZ szorgalmaz, praktikusabbnak véli az átalányárat. Mivel az autópálya-építések több évet vesznek igénybe, ezért jóval előtte kész tervekkel kell előállni. A NIF így egy adott pillanatban csak az adott technológiával tudna kalkulálni, ez viszont nem lenne szerencsés a jövőre nézve, amikor új technológiák is születhetnek.



Telekspekuláció

Az ÁSZ főigazgató-helyettese elismeri, hogy a szűk piac és kivitelezői réteg miatt előre lehet tudni, hogy mely cégek képesek indulni a tendereken és tudnak is nyerni, ezért azok már előre felkészülnek a kivitelezésre. Nagyobb a gond viszont a telekspekulációval, de ez mindenhol a világon jelentkező probléma. A NIF elnöke példaként említi az M6-t, amellyel kapcsolatban észleltek telekspekulációt, feljelentést is tettek a rendőrségen, de nem indítottak eljárást, mert a spekuláció nem törvénytelen. Hiába közérdek elleni dolog, az Országgyűlés sem foglalkozik a telekspekulációval. Reményik úr szerint előfordult olyan eset, hogy a két értékbecslő által meghatározott értékkülönbözet tízszeres volt! És ez nem egyedi eset.

Hiszen a NIF először felkér egy értékbecslőt, de sokszor a kisajátítást végző közigazgatási hivatal is felkér egyet, az eljárás gyakran egy évig is eltart. Majd ha bíróságra kerül az ügy, jön a harmadik szakértő. A NIF javasolta, hogy legyen egy konkrét szakmai adatbázis, ahol mindenki által elfogadott szakértők szerepelnének, és a NIF közülük kérhetne fel ügyintézésre valakit. Ezt azonban a közigazgatási hivatalok nem fogadják el, így aztán a szakértők járnak jól anyagilag.

Ajánlott linkek:

Kapcsolódó cikkek:

nyomtatóbarát változat | ajánlás ismerősnek