[2008.07.09. 17:09]

Csatorna nélkül

A környezetvédők által helyeselt gesztus egyébként a szóbeszéddel ellentétben nem az SCD-csoport projektjeit érinti, hanem elsősorban 43 csatornázatlan balatoni háttértelepülést, illetve a déli part külterületén tervezett egy-két golfpálya, illetve üdülőfalu-beruházást. Konkrétan tudni lehet például, hogy Balatonszemesnél egy százhektáros, magántulajdonban lévő külterületet át szeretnének minősíteni építési övezetté. S ha őszre sem fogadná el az Országgyűlés a törvény módosítását, amely 2015-ig kitolná a tótól távolabbi településein a szennyvízcsatorna-hálózat kiépítésének végső határidejét – akkor az engedélyek kiadásához Szemesnél is kénytelenek lennének előbb csatornázni, ami jelentősen elodázná a beruházás megkezdését.

Zöldmozgalom

Mint ismeretes, Sólyom László köztársasági elnök környezetvédelmi megfontolásból visszadobta a parlamentnek a Balaton-törvény módosítását. Mivel az Országgyűlés vakáción van, őszig jó hosszú idejük lesz a képviselőknek meghányni-vetni a beterjesztett és visszadobott módosítást, ami az érintett 43 háttértelepülés polgármestere szerint úgy jó, ahogy van, a zöldek viszont féltik a trutyitól a tó vizét. Üdvözlik a köztársasági elnök gesztusát, mondván, végső ideje volt véget vetni az évtizedek óta tartó Balaton-pusztító korszaknak, útját állni a különféle gazdasági lobbiknak.



Kilátástalan helyzet?

Mellékesen megjegyezzük, akik az utóbbi időben minden balatoni törvénymódosítás mögött az SCD-csoport kezét érzik, most azok is kénytelenek belátni, a szóban forgó csoport alapvetően a part menti kempingekben, kikötőkben terjeszkedik, amelyek már rá vannak kötve a szennyvízcsatorna hálózatra. Tehát most nem felőlük fúj a szél, sokkal inkább a Balaton-törvény hatálya alá eső háttértelepülések felől, amelyekben idén januártól nem adhatnak ki építési engedélyt, mivel nincs szennyvízcsatorna-hálózatuk. „Amennyiben nem módosítják a törvényt, kilátástalan helyzetbe kerülünk – fogalmaz Schumacher József az északi parti Balatoncsicsó polgármestere. – Támogatás híján, saját erőből esélyünk sincs több százmilliós csatornázás megvalósításához, márpedig támogatásra semmi kilátás.”

A tilalomnak az apró falvak elsorvadása lesz az egyenes következménye, hiszen ha szülőfalujukban nem építkezhetnek a fiatalok, elköltöznek innen. A polgármester nem nyugszik bele az aprófalvak fölött kimondott halálos ítéletbe, hangsúlyozza, nem igazán érti a köztársasági elnök környezetvédelmi érveit, hiszen továbbra is megoldás lehetne a közműpótló vízzáró szennyvíztározó.



Irreális

Dr. Bóka István Balatonfüred polgármestere, a térség országgyűlési képviselője, a Balatoni Szövetség társelnöke sem tartja reálisnak a köztársasági elnök aggodalmát a tó vizének szennyezése miatt, azt mondja, fizikai képtelenség, hogy a parttól 10-30 km-re fekvő településekből a Balatonba jusson a szennyvíz, főleg úgy, hogy már eddig is minden házhoz kötelező volt megépíteni a vízzáró szennyvíztározót. Éppen ezért az ingatlanmagazin.com azon kérdésére, hogy szerinte mi a megoldás, Bóka István kijelentette: „el kell fogadni eredeti formájában, vagy átmeneti megoldást kell keresni”.

Suchman Tamás is az átmeneti megoldás keresésére hajlik, éppen azért, hogy ne korlátozzák az építéshez való jogot, ugyanakkor azzal is maximálisan egyetért, hogy védeni kell a tavat. Álláspontja szerint az államnak garanciát kellene vállalnia arra, hogy öt év alatt elkészülhessen a térségben a még hiányzó, mintegy 30 milliárd forint értékű csatornarendszer. Erre mondja viszont dr. Bóka István, ha lenne a térségre 30 milliárd forint, mint ahogy nincsen, akkor nem lenne logikusabb inkább megépíteni a tóparti településeken a felszíni csapadékelvezetést, hiszen az esővízzel véleménye szerint sokkal több szennyeződés kerül a vízbe. A válasz nem egyszerű. A lecke fel van adva az őszi pótvizsgáig.

Ajánlott linkek:

Kapcsolódó cikkek:

nyomtatóbarát változat | ajánlás ismerősnek