[2008.07.05. 20:31]

Új törvény, részletek nélkül

A számlázás szabályait továbbra is az áfatörvény határozza meg. A januárban érvénybe lépett új áfatörvény jelentősen módosította a számlakibocsátás és -készítés szabályait. Ezeket már január elsejétől alkalmazni kell, de az erre vonatkozó pénzügyminisztériumi részletszabályozás a mai napig nem született meg – tudtuk meg Egri István Iván adószakértőtől. A számla tartalmi jegyei, tartalmi előírásai ugyanakkor lényegileg nem változtak, de számos új fogalmat vezetett be az új áfatörvény.



Egyszerű a számla?

Az egyszerűsített számla továbbra is alkalmazható, bár ennek intézményét és fogalmát az új törvény nem használja. Ez a számla lényegében egy készpénzfizetési számla, amelynek kiállításával, átnyújtásával együtt megtörténik a készpénzes kiegyenlítés is. Az egyszerűsített számla helyett „normál” számla is kibocsátható, ez esetben fel kell tüntetni a számlán, hogy a kiegyenlítés készpénzben történt. Ebben az esetben a számla kiállításával megegyezik a teljesítési időpont és fizetés esedékessége is. A normál számlán három időpont van feltüntetve, amelyeknek egyszerűsített számla esetében egybe kell esniük.

Nem kell a gyűjtőszámla

Az új áfatörvény újdonsága a gyűjtőszámla, amelyet akkor lehet kiállítani, ha egy adott cég rendszeresen végez szolgáltatást vagy termékértékesítést ugyanazon partner részére. Ha a felek úgy állapodnak meg, hogy a rendszeres szállításokról vagy szolgáltatásokról egy adott időszak végén számolnak el, akkor erre lehetőségük van. „A gyűjtőszámlán valamennyi szállított tételt, elvégzett szolgáltatást fel kell tüntetni, így valójában nem könnyíti meg túlzottan az adminisztrációt” – hangsúlyozza az adószakértő. Ahány számla volt tehát korábban, annyi tétele van a gyűjtőszámlának. Ez az oka annak, hogy a gyűjtőszámla nem terjedt el, és nem is nagyon alkalmazzák.

Helyesen helyesbíts!

A helyesbítést és a sztornószámlát ebben a formában szintén nem említi az új törvény, de eltérő fogalmi használattal esetükben lényegi hasonlóság van az új szabályozás és a régi között. Helyesbítő számlát akkor kell kiállítani, ha az adókötelezettnek a korábban kiállított számla alapján utólagosan korrigálni kell a bevallott adóját. Kétfajta korrekcióra van lehetőség attól függően, hogy az adókötelezettség mérséklődik vagy növekszik. Ha az adókötelezettség mérséklődik, akkor a számla kiállításának időszakában jelenik meg az adókötelezettség, annak ellenére, hogy a teljesítési időpontot vissza kell datálni.

Ha csökken az adóalapja annak, aki szállított vagy szolgáltatást nyújtott, akkor az a számlakorrekció elvégzésének időszakában csökkentheti az adóalapját. Ha viszont nő az adófizetési kötelezettség, önrevíziózni, helyesbíteni kell a korábbi időszak bevallását. A számlakorrekció alapján a számlát befogadó akkor tudja az adót visszaigényelni, amikor a számlát bizonyítottan készhez vette.

Sztornó a sztornó

Az új áfatörvény érvénybelépésével a sztornószámla lényege sem változott érdemben, bár a sztornószámla intézményét, fogalmát a törvény nem használja. „A sztornószámla jogintézménye változatlanul arra az esetre van fönntartva, ha a teljesítés nem, vagy hibásan történik meg, és a felek az ügyletet utólag vitatva érvénytelennek minősítik – mondja Egri István Iván, majd folytatja: az erről kiállított számlával az előző számla hatásait, következményeit lehet semlegesíteni.”

Kapcsolódó cikkek:

nyomtatóbarát változat | ajánlás ismerősnek