[2008.07.01. 18:03]

Elhúztak, mint a vadlibák

A romániai elvándorlás miatt szakemberhiány, vagyis strukturális munkaerőhiány alakult ki, legfőképpen könnyűiparban és az építőiparban; piaci szereplők szerint országosan közel 300 ezer asztalosra, festőre, kőművesre és lakatosra volna szükség. A hiány enyhítésére a román állami hatóságok és munkaközvetítő irodák állásbörzéket szerveznek a „keleti latinok” legfontosabb célországaiban, azaz Spanyolországban és Olaszországban. A végleges hazatérést viszont gátolja, hogy Bulgária mellett Romániában a legalacsonyabbak a bérek az unióban, de Közép-Kelet-Európában is. A román vállalkozások így szintén vendégmunkásokra szorulnak. A külföldi munkaerő Magyarországról, a Moldovai Köztársaságból, Ukrajnából, illetve Kínából és Bangladesből érkezik.



Román földesúr, magyar napszámos

Románia nyugati felében, a Partiumban és a Bánságban működő cégek a kelet-magyarországi, fejletlenebb régiókban élő munkavállalókat vonzzák. Pontos adatok nincsenek, de hozzávetőlegesen több mint hatezren vannak azok, akik hazánkból ingáznak Romániába dolgozni. A magyar munkaerőt közműépítéseknél, útépítéseknél, nagyobb ingatlanberuházásoknál alkalmazzák. Magyarországon is egyre inkább érzékelhető, hogy a többségében erdélyi vendégmunkások hazatérnek szülőföldjükre. Ehhez hozzájárul még az is, hogy egyre több cég toboroz Magyarországon embert a romániai betöltetlen állásokhoz.

A magyar építőipar is Romániát építi

Most a kelet-magyarországi építőipar román megrendelésre dolgozik A makói téglagyár is a szomszédból kapja a legtöbb megrendelését tavaly óta, s egyelőre úgy tűnik, hogy a kereslet kitart. Pedig az építőanyag olyan holmi, amelynek árát jelentősen megdrágítja a szállítás, főleg a jelenlegi üzemanyagárak mellett. A téglagyárak tehát inkább csak a környékükön tudják eladni készletüket. Ugyanakkor a külföldi hiány átírta a szabályt, így történt meg, hogy Lengyelországból is Makóra jönnek tégláért. A cég kapacitásának 50 százalékát viszik Romániába, zömmel Arad és Temes megyébe, Nagyvárad, Kolozsvár vonaláig.

Most már magánszemélyek is Makóra jönnek rendelésükkel a szomszédból, s a cég szállítja nekik az árut, akárcsak Kecskemétre vinné. Románia uniós csatlakozása óta egyszerűbb a szállítás és a vámoltatás, miközben ott eredetileg sem volt elég téglagyár. Kereslet pedig van bőven, hiszen az az 1,5-2 millió román, aki Nyugat-Európában dolgozik, hazájában építi be a pénzét ingatlanokba. Méghozzá a mi viszonyainkhoz képest döbbenetes iramban.

Ajánlott linkek:

Kapcsolódó cikkek:

nyomtatóbarát változat | ajánlás ismerősnek