[2008.07.01. 15:45]

A Balaton-felvidéken megjelentek a „nejlonparasztok”

– A népi építészetnek miért éppen a Balaton-felvidék az egyik fő fellegvára?

– A pesti értelmiség egyszer csak – többek között Somogyi Győző festő, Szomjas György filmrendező, a már elhunyt Erős Tamás építész és jómagam is – elkezdett a Balaton-felvidékre járni. Somogyi Győző annak idején mindenkinek adott ötezer forintot Salföldön, hogy a kétszemes parasztházak kis ablakait háromosztatú középméretű ablakokkal cserélje ki. Akkoriban ez elég sok pénz volt. Így kezdődött valahogy. Őrültnek tartottak bennünket, meg azt terjesztették, hogy koszosak vagyunk, mert nincs fürdőszobánk stb. Ez persze nem volt igaz. Ráadásul a falusiak a mi magatartásformánkat nehezen fogadták el.

A szörnyű az, hogy közben eltelt húsz év, és a helyiek már látják, hogy azokat a házakat lehet jobban eladni, amelyek hagyományőrzők. Amiket meg ők építettek a 70-es években, nem lehet eladni. Persze nem tehetnek róla, mert az az építész a hibás, aki a rendezési terveket készítette. Azt meg, hogy Szűcs Endrének igaza volt, még nehezebben tudják elviselni. Így aztán, bár 30 éve a Káli-medencébe, a Szentbékkálla nevű faluba járunk, nem fogadnak el teljesen.



– Akik Pestről annak idején leköltöztek a Balaton-felvidékre, azt hitték, hogy majd feltámasztják a falvakat. De ez illúziónak bizonyult. Hiszen két tehenet fejve nem könnyű megélni.

– Ez nehéz dolog. Az pozitívum, hogy így megmaradt egy olyan tájegységünk, amire büszkék lehetünk, oda lehet vinni a külföldi vendéget. Azokba a házakba nem fog menni a turista, amelyek a korabeli rendezési terv alapján épültek: a zegzugos Árpád-kori falu mellé húztak egy csíkot, és teleépítették házakkal. A turista oda megy, ahol van egy Árpád-kori templom, van egy hagyományőrző falu. Nem vitás, hogy a kertben már nincs tehén. Én is szőlősgazda voltam egy darabig, némi öniróniával azt mondtam magamról, hogy nejlonparaszt. Hiszen nem tudtunk igazán parasztokká válni, bár volt a szőlő, megvettük a fűnyírót, a kapát, a permetezőgépet. De sokszor szorított a pesti elfoglaltság, így az esedékes mezőgazdasági munka elmaradt, és odalett a szőlőtermés.

– De miért pont a Balaton-felvidék?

– A Balaton-felvidéknek van egy különleges vonzereje, klímája. Az ottani falvakban sajátos építészeti stílus alakult ki: tornácos házak, fehér alapon fehér vakolatdíszek stb. Ez a pannóniai táj valójában a magyar mediterráneum. Nehéz ezt szavakba önteni, valahogy más, mint a többi tájegységünk. Mondanak mindenfélét, hogy van ott egy kőtenger, meg mágneses vonzerő – sokan hisznek ebben, én nem nagyon. Somogyi Győző azt mondja, hogy ha valaki idejön, akkor az itt marad. Pedig a környezet nem szebb, mint Ausztria vagy Svédország, de változatos és emberléptékű táj, ami rabul ejti az embereket. Itt egyszerre van jelen a búzatábla, a fenyőerdő, a tölgyek, a rétek, a dombok és a jegenyesorok.

– Ezen belül a Káli-medence még különlegesebb.

– Az egy csoda. A Balatont övező vulkanikus hegyek és a Bakony előhegyei között van egy belső medence, amelyben 8-10 falu húzódik meg. Arrafelé nagy volt a szegénység, ezért nagy számban maradtak meg a területre jellemző dunántúli parasztházak. És mi, értelmiségiek, jó időben érkeztünk.

– Most min dolgozik?

– Az utóbbi 20 évben főként Balaton-felvidéki műemléki felújításokkal foglalkoztam, de manapság sajnos nem kapunk az államtól rekonstrukciós munkákat, mert egyszerűen nincs pénz a finanszírozásra, talán kivétel a Mátyás templom. Csak úgy kapok műemlék-helyreállítási feladatot, ha egy ismerős megvesz egy kúriát, kastélyt, és azt rekonstruálom. Most a somogyi Alsóbogáton állítok helyre egy provinciális kis barokk kastélyt, ahol csodálatos freskókkal díszítették az épületet. De például az Őrségben konferencia-központot építünk, a szekszárdi szőlőhegyen is vannak munkáink. Bár a fő területünk a Balaton-felvidék, ennek ellenére az Alföldön is dolgoztunk tavaly két munkán. A Holt-Tisza mellett Szandaszőlősön, valamint a Kecskemét környéki tanyavilágban építettünk. Izgalmas volt beülni a könyvtárba vagy a környező falvakat járva tanulmányozni a helyi népi építészet hagyományait.

Ajánlott linkek:

Kapcsolódó cikkek:

nyomtatóbarát változat | ajánlás ismerősnek