[2008.06.30. 20:54]

A közel 50 ezer lakost számláló Hódmezővásárhelyen nem mondhatni, hogy pörögne az ingatlanpiac. Forgalom ugyan még a nyári hónapokban is van, nagyobb építkezések azonban aligha akadnak.

Helyi erők mozognak

A lakásvásárlók zöme helyben költözik, de viszonylag nagy forgalmat generál a városban tanyázó honvédség is. A hivatásos katonák gyakran vesznek lakást családjuknak a településen, mert a vásárlást a honvédség munkáltatói kölcsönnel, vissza nem térítendő támogatásokkal, támogatott lakáslízinggel ösztönzi. Míg például Szegeden alig vesznek lakást lízingre, addig Hódmezővásárhelyen a lízingkonstrukciók felettébb népszerűek − tudtuk meg dr. Durajda Ervintől, a Paletta Ingatlaniroda képviselőjétől. A honvédség ugyanis lakbérként fedezi a lízingdíjat, így a katonák jobban járnak vele, mint a bankkölcsönnel.

Mindenki osztozkodik

A teret nyert lakáslízing mellett Hódmezővásárhely másik sajátossága, hogy nagyon sok az osztott közös tulajdonú ingatlan: egy telken sokszor több ház vagy házrész is felépült, ami más településeken nem annyira jellemző. A közös telek ugyanakkor nem az ingatlanvásárlók álma. Ugyancsak nehéz eladni a 17-18 millió forintnál drágább családi házakat, amelyek nem ritkán két-három évig a piacon állnak. A 11-12 millió forintosnál drágább lakások után sem kapkodnak a vevők. Népszerűbbek viszont a kisebb kertes házak, valamint azok a tégla építésű, első vagy második emeleti, háromszobás lakások, amelyek jól vannak árazva. Ezek hetek vagy akár napok alatt is gazdára találnak.

Város a városban

A vásárhelyi piac újabb sajátossága, hogy egyes részein lehetetlen ingatlant eladni. „A városrészek iránti érdeklődés nagyon megoszlik, szinte kizárt, hogy aki az egyik városrészhez kötődik, az a másikban vegyen magának hasonló adottságú lakást. Szinte városon belüli városok vannak. Ennek oka talán abban keresendő, hogy a település ugyan megyei jogú város, de tele van élettel, élénk, aktív közösségekkel. A lakók nagyon kötődnek a saját városrészükhöz, és ezzel párhuzamosan taszítják őket más területek.

Kincsestelepen például nehéz ingatlant eladni: a városrész egyes utcáiban egy kétszintes, négyszobás, összkomfortos családi ház 8 millió forintért sem kel el, míg ugyanez a ház a semmivel sem jobb adottságú Kertvárosban 20 millió forintba kerül. Azt hiszem, ez jól szemlélteti a városrészek közötti különbséget” − mondja dr. Durajda. De ugyanez a helyzet a lakásokkal is: amíg a Szabadság téren, ahol egy háromszobás, jó beosztású, jó állapotú lakás 7 millió forintért sem kel el, addig egy rosszabb állapotú, ugyancsak háromszobás lakásért már 10 millió forintot is el lehet kérni a Kertvárosban. A város megosztottságát Járvás János, a Hódtói Képviselet közvetítője is megerősíti: „A vevők jelentős része kiköti, hogy csakis egy adott városrészben akar vásárolni.”

Kétkerekes város

A főútvonaltól való távolság a szakemberek szerint nem igazán befolyásolja a költözési hajlandóságot, mert a helybeliek elsősorban kerékpárral és gyalogosan közlekednek. „Helyi tömegközlekedés gyakorlatilag nincs, bár vannak buszjáratok, amelyek félóránként, vagy egy-két óránként járnak. Ezekre azonban nem lehet alapozni. Az árakat így leginkább a belvárostól való távolság határozza meg, hiszen nem mindegy, hogy 2-3 kilométert kell biciklizni, vagy pedig 500 métert. A településen két nagyobb főút, a 45-ös és a 47-es is keresztül halad, ezek mentén nem kedveltek az ingatlanok. A 47-es főút mentén, a belvárostól 500 méterre van például olyan kétszobás, félkomfortos lakás, amely a zajterhelés miatt 7 millió forintért sem kel el” – mondja dr. Durajda.

A Városháza (fotó: Réti Dóra) További képek a galériában >>

Esélytelen új otthonok

A településen jellemzően önerőből építenek családi házat, de akad példa társasház építésére is. A város méretéhez képest azonban elég alacsony a projektek száma. Ennek oka az, hogy az új lakások árban nem tudnak versenyezni az ötvenes években épült téglalakásokkal, amelyek négyzetméterre vetítve feleannyiba kerülnek, mint az új otthonok. Ennek ellenére épülnek új lakások is: ezek jellemzőn 12 lakásosnál kisebb házakban vannak. Nagyobb lakóparkok nem épülnek a településeken, az új tömböket pedig rendre foghíjtelkekre húzzák föl. Az új lakások négyzetméterára 220-230 ezer forint körül alakul, ami legalább 100 ezer forinttal több, mint a használt lakások négyzetméterára.

Vályogház a lakás helyett

A szorosan vett belvárosban nincs túl sok lakás: itt már 6 millió forintért is lehet 40 négyzetméteres, egyszobás otthont venni. A településen azonban a családi házakra van igazán kereslet, nem is annyira a lakásokra; ezek közül is a két-háromszobásak a legkelendőbbek. A házak többsége egyébként vályog vagy vegyes építésű. A felújításra szoruló ingatlanokért a vevők jellemzően 8−11 millió forintot hajlandóak fizetni, és ebben az árban van is kínálat bőségesen.

A városban viszonylag kevés a mediterrán vagy amerikai stílusú ház, ezeket pedig igencsak drágán mérik: van például olyan épület, amelyet 28 millió forintos irányáron kínálnak, de nincs rá fizetőképes kereslet. A településen telekosztás is volt a közelmúltban, a családok ingyen pályázhattak telkekre. Ezekre a kiosztott parcellákra leginkább a már említett, egyszintes, amerikai típusú családi ház épültek.

Üres telekre egyébként könnyen szert lehet tenni a városban: ehhez csak el kell bontani egy régi házat. Ha így tekintjük a telekpiacot, bőséges a kínálat, hiszen nagyon sok a bontandó vályogház. Ilyen ingatlant pedig már 2 millió forintért is lehet venni. Üres, beépítetlen parcella ugyanakkor alig akad, de nem is kínálják drágábban, mint a romos épületeket.

Skatulyázott panelek

A városban panellakások is vannak, viszonylag közel a belvároshoz. És persze esetükben is visszaköszön a városi sajátosság: áruk attól függ, melyik épületben vannak. Az információáramlás, a kommunikáció a paneltömbökben is igen élénk, egyes épületekről például elterjedt, hogy nem jó a bennük lévő közösség. Így a tömb lakásait nehezen lehet eladni, míg a szomszédos házakban könnyen gazdára találnak a lakások. A leggyorsabban az első és a második emeleti otthonok kelnek el, tízemeletes épületben pedig sokat váratnak magukra a vevők. A panelek jellemzően 100-110 ezer forintos négyzetméteráron találnak gazdára. A városnak pedig ezen a téren is van újabb jellegzetessége, méghozzá az, hogy eddig egyetlen tömbje sem vett részt a panelprogramban. Ennek persze oka is van: a távfűtést javarészt termálvízzel oldották meg. A helyzet ennek ellenére változik, nemrég 21 társasház nyújtotta be korszerűsítési pályázatát.

Túlárazott otthonok

És ha már a termálvíznél tartunk, ejtsünk néhány szót a termálfürdő környékéről, ami az egyik legfölkapottabb területnek számít. Ide sokan költöznének, kínálat azonban alig van. „A fürdő mögé eső terület a Kertváros széle, ahol sorházak és családi házak vannak. A strandtól 2-300 méterre lévő sorházi lakásokat ugyan sokan keresnék, de ezek túl vannak árazva: a háromszintes, 90-100 négyzetméteres lakásoknak 13-14 millió forint lenne a reális ára, ehhez képest 20 millió forintért próbálják eladni őket − van olyan ingatlan is, amelyik négy éve a piacon van” − hangsúlyozza a Paletta képviselője. A termálfürdő környékén a Járvás János szerint is alig akad jó árban lévő eladó ingatlan: „A jobb ingatlanokat már megvették, a jelenleg piacon lévőkért pedig 190 ezer forintos négyzetméterárat kérnének, amit viszont nem adnak meg a vevők”.

Ajánlott linkek:

Kapcsolódó cikkek:

nyomtatóbarát változat | ajánlás ismerősnek