Nyomtatóbarát változatAjánlja a cikket ismerősének!
Budaörsre költözött a Kürt
Közösségi élet és új munkahelyek

[2008.06.29. 19:35]

„Minden adott volt ahhoz, hogy a másfél milliárd forintunkat úgy költsük el, hogy közben jól is érezzük magunkat”


  « 1 2 »  

A cikk szövege itt folytatódikh i r d e t é s


„Aki már hallott rólunk, az nevünket az informatikai biztonsággal és a megsérült számítógépes adatok helyreállításával kapcsolja össze. Az adatmentést 1989-ben kezdtük. Az ügyészségen egy számítógépes adathordozó egység leesett. (…) A probléma megoldásához fél tucat független szakmai terület összefogására volt szükség. (…) Ma már mosolygunk azon, milyen körülmények között végeztük az első operációt. Azóta nagyot változott a számítástechnika világa, és teljesen megváltoztak a KÜRT körülményei is. (…) A KÜRT 18 éve van jelen a hazai adatmentési és információbiztonsági piacon. Az elmúlt évek legnagyobb eredményének tekintjük, hogy négy saját tulajdonú leányvállalattal jelentünk meg a nemzetközi színtéren” – olvasható a Kürt Zrt. honlapján.

Aligha akad olyan, a számítástechnikában kicsit is jártas ember, aki ne ismerné és ismerné el a Kürti testvérpár által alapított céget. Így érthetően sokakat ért Budaörsön kellemes meglepetésként, hogy ide költöztek, mégpedig a Törökugrató aljában, a sportcentrum mellett felépült, impozáns irodaházukba.
Egy vállalatnak Budaörsre költözni a kilencvenes évek elején még tele volt kockázattal. Vajon vállalják-e az agglomerációs ingázást a munkatársak? Megkapják-e itt mindazokat a szolgáltatásokat, amelyeket a fővárosban megszoktak? Képes-e, akar-e a cég közösséget vállalni a helyiekkel? Azután, ahogy elterjedt, hogy országosan Budaörsön a legkedvezőbbek, mind adózási, mind az infrastruktúra szempontjából a körülmények, sőt, az önkormányzat igen rugalmasan áll hozzá az egyedi kérésekhez, egyre többen jöttek, és az ezredfordulóra divat lett itt letelepedni.

A város azonban kezdett telítődni, az üres telkek is elfogytak, sőt, olyan nagyvállalat is akadt, amelyik úgy döntött, hogy tovább áll. Budaörs (2007. október 15-től már csak volt) jegyzője ekkor szerzett róla tudomást, hogy a Kürt kinőtte Budán az épületét, és olyan helyet keres, ahol felépíthetné saját, impozáns irodaházát.

Öt csapat harmonikus együttműködése

S innen inkább folytassa a történetet maga Kürti Sándor, a cég alapítója, többségi tulajdonosa és elnöke, akivel a budaörsi építkezésen találkoztunk: „Az építkezés zavaratlan haladása érdekében dolgozott együtt több szakember több mint egy évet. A saját szakembereinkből álló csapat azért volt felelős, hogy a rendelkezésre álló pénzt a leghatékonyabban használjuk fel. Az önkormányzati munkatársak azért küzdöttek, hogy a környezetünkkel a fizikailag létező, szükséges kapcsolódások megvalósulhassanak. Rajtuk keresztül vagyunk kapcsolatban a szolgáltatókkal is, hogy időben vizünk, tűzivizünk, elektromos áramunk és egyebünk legyen. A beruházás lebonyolításával megbízott cég szintén helyi. Meg kell még említenem a tervezőket. S van egy banki háttere is a beruházásnak, mivel a finanszírozáshoz egy hétéves lejáratú hitelt vettünk fel. Ennek az öt csapatnak nagyon harmonikus volt az együttműködése. Nem voltak szemben állások, nem kellett felesleges tiszteletköröket futnunk egymással. Hetente egyszer egyeztettünk, amikor ötven-száz kisebb-nagyobb probléma merül fel, és ezekre maximum két óra alatt megszületett a konstruktív válasz. Vagyis minden adott volt ahhoz, hogy a másfél milliárd forintunkat úgy költsük el, hogy közben jól érezzük magunkat.”

A régi székház
A régi székház


Annak ellenére mondja ezeket Kürti Sándor, hogy nagyon szoros, az indulástól mindössze 11 hónap volt az épület átadásáig. Aminek a betartása természetesen komoly gazdasági, pénzügyi érdek, hiszen a Kürt mintegy száz munkatársa korábban több, nem egymás melletti épületben dolgozott, ami „sokba kerül”, és megnehezítette például a kutatás-fejlesztés során feltétlenül szükséges napi kommunikációt.

Miért új, saját és nem bérelt épület? – Az igazgató tanács döntött – válaszolja Kürti Sándor -, amelynek tagjai egyebek között pénzügyi stratégák. Kilenc pontban foglalták össze a tanács elé beterjesztett szempontokat, és az első nyolc kérdésre azt a választ adták a tagok, hogy jobb bérelni, mint építkezni. Ám az utolsónál, az egyéb kategóriánál felmerült, hogy ha a Kürt azt akarja üzenni a vevőinek, hogy bízik a jövőben, és itt, Magyarországon szeretne hosszú távon érvényesülni, akkor szükség van egy saját épületre, amin rajta van a Kürt logója, és amit a dolgozók, a vevők, a környezet szeret. Egy saját ingatlan emellett a nagy horderejű pályázatoknál jelentheti az önrészt is, a fedezetet, amivel készpénz szabadul fel.


  « 1 2 »  

Szóljon hozzá a cikkhez az utolsó oldalon!

Ajánlott linkek:

Kapcsolódó cikkek:
Szavazás
Önt melyik januárban hatályba lépő 2009-es adóváltoztatás érinti a legjobban?
Az evásokat is terheli már a bizonylatolási kötelezettség
Az evás vállalkozóknak is fizetniük kell már a cégautó-adót
A 62. életévüket be nem töltöttek már nem jogosultak a 13. havi nyugellátásra
Eltörölték az örökösödési illetéket 20 millió Ft-ig
Évi 3,4 millió Ft-ig 30%-os kedvezmény jár az ingatlan-átruházásból származó jövedelem után
A házipéntár napi készpénz-záró állomány maximális napi átlaga nem haladhatja meg az előző üzleti év összes bevételének 1,2 százalékát
Nem kell helyi adót fizetnie azoknak a civil szervezeteknek, akiknek az előző évben nem volt jövedelme
A közüzemi fogyasztóknak értékesített szén után ezer kilogrammonként 2040 forint energiaadót kell fizetni
8%-os különadót kell az államnak fizetniük a nagy energiaellátó és - kereskedő cégeknek