[2008.06.28. 03:24]
- Az épületenergetikai program megjelenik a városrekonstrukciós támogatásokban is?
- A városrekonstrukciós támogatásokhoz olyan városmegújítási tervre van szükség, amely integrált városfejlesztési stratégiát kíván meg a pályázó várostól. Ebben a városnak be kell mutatnia, hogy a felhasznált uniós vagy hazai közpénz milyen módon térül meg. Ma már nem elég az , hogy eddig kockakő volt, most meg márványburkolat, eddig nem volt szökőkút, most meg van. Be kell mutatni, hogy az a pénz, ami bekerül a városba a központ fejlesztésére vagy rekonstrukciójára, nemcsak szebbé teszi, hanem hasznosabbá vagy működőképesebbé is, turisztikai vonzerőben vagy értéknövekedésben. Erre módszertani segédletet adott a minisztérium, és a városok, egyik a másik után készítik és fogadják el saját integrált városfejlesztési stratégiájukat. Amúgy ezt a munkát is a főépítészek koordinálják.
- Az integrált városfejlesztési tervbe beletartozik a városkép is? Mit gondol, lesznek pl. Budapesten magasházak?
- Nagyon sokan vagyunk építészek, akik úgy gondoljuk, hogy az építészeti minőség nem az épület jellemző kiterjedésén múlik. Ha egy épületben 25 000 négyzetméter hasznos terület van, az fekhet vagy állhat, úgy is lehet szép, és fekve is lehet olyan mint a Déli pu. melletti épületsor. Azt nem szeretjük: hosszú épület, mint egy nagy, emeletes kővonat, pedig hát nem magas! Hát miért nem szeretjük? Azért nem szeretjük, mert lenézünk a Várból, és a maga fehér színével elüt abban a zöld környezetben, a Vérmezőn. A mögötte lévő házak közé behúzódik egy ilyen fehér csík, se íze, se bűze.
A dolog ellenzői kérdezgetik, hogy ugyan miért kell Budapestre magasház. Nem kell, csak nekem még senki nem indokolta meg elfogadhatóan, hogy miért nem lehet. Mert Budapest nem lapos város, számos magasház van most is. A Semmelweis Egyetem kapott nemrég új homlokzatot, ott a Vízművek székháza, számos torony, kémény, vagy a Postának egy antenna-, ill. adóépülete a Nagyvárad tér környékén. Tehát ha lenézünk a városképre, akkor nem egy lapos várost látunk, hiszen van annak számos „cizellája”, de azok mind a 60-as 70-es években épültek, és nem nagyon értjük mi, a mai kor építészei, hogy mi miért vagyunk rosszabbak a pozsonyiaknál, a bécsieknél, a rotterdamiaknál, a bukarestieknél, a varsóiaknál, a londoniaknál, a frankfurtiaknál, a párizsiaknál, és a moszkvaiaknál.
