[2008.06.27. 19:11]

Gyógyfürdő és lovasturizmus

Kiskunhalas 30 ezres lélekszámával Bács-Kiskun megye 4. legnagyobb települése. A Homokhátságon fekszik, közel a Kiskunsági Nemzeti Parkhoz, egyenlő távolságra a Dunától és Tiszától, valamint a Dél-Alföld két legnagyobb településétől: Szegedtől és Kecskeméttől. A városon áthalad az észak–déli irányú, 53. számú Budapest–Kelebia főút. A település mezővárosi jellegű, amely a kun autonóm területek egyik fontos központja volt. Az épített örökség kiemelkedő gyöngyszemei többek között a szecessziós Városháza, a Zsinagóga, a gimnázium és a Csipkeház és Múzeum, amelyben őrzik a világhírű halasi csipke mintapéldányait, és bemutatják annak hagyományait.

A kiskunhalasi térség 2007. január 1-jén bekerült a hátrányos helyzetű kistérségek közé. Az idén elkészített Integrált Városfejlesztési Stratégia szerint Kiskunhalas két fő kitörési pontja az ökoturizmus és a gyógyturizmus lehet. Az önkormányzat 100%-os tulajdonában lévő városi fürdő fejlesztésével kívánják megteremteni a Termálfürdő és Gerontológiai Központot, az erre vonatkozó megvalósíthatósági tanulmány már el is készült. A Nemzeti Park közelsége miatt pedig egyedülálló flórával rendelkezik a város környéke, ahová kerékpáros, illetve gyalogtúrákat lehetne szervezni. Mindehhez járulhat a halasi csipke mint hungarikum köré épített kultusz megteremtése, valamint a lovassport egyik fontos hazai bázisának tartott település lovasturizmusának fejlesztése.

Stagnáló ingatlanpiac

Az önkormányzat 2006-os adatai szerint kb. 12 ezer lakóingatlan található a városban. Azonban a lakásépítés hanyatló tendenciáját mutatja, hogy a lakásállomány bővülése 2006-ban csupán mintegy negyede volt a 2004. évinek. Az új lakások építésére a belterületen az esetek 20-30%-ában a régi házak helyén került sor.

Gyöngyi László, a Gyöngyi és Társa Ingatlanforgalmazó Bt. tulajdonosa elmondta, hogy az ingatlanpiac aktivitása messze elmarad a vártnál, kora tavasszal még azt hitték, hogy látják a fényt az alagút végén, megélénkül a forgalom, de aztán csalódniuk kellett. Nem úgy alakulnak az ingatlan adásvételek, mint jó pár évvel ezelőtt, amikor pezsgett a forgalom. Érdeklődők ugyan vannak, de nem akkora intenzitással keresnek, mint régen. Az ingatlannal rendelkezők, akik megválnának a lakásuktól, házuktól, inkább kivárnak, hiszen ha nem létszükséglet nekik, nem adják el nyomott áron. Az árak azonban évek óta stagnálnak. És arrafelé is él az az eladói rögeszme, hogy annyiért akarják eladni, amennyit gondolnak érte, vagy amennyiért megvásárolhatják a következő kiszemelt ingatlant, netán amennyit kapott érte a szomszéd.

Ha a nagy pangás közepette mégis be akarjuk határolni, hogy mit mennyiért vesznek, akkor Gyöngyi úr a 80-90 négyzetméteres, sátortetős, melléképülettel kiegészülő családi házakat említi, amelyek 11-12 millió forint között cserélnek gazdát, de ezeket is nagyrészt hitelből vásárolják az új tulajdonosok. Az ilyen típusú családi ház értéke 15 millióig is elmehet a felszereltségétől és felújítottságától függően. Az ennél nagyobb, 150-160 m2 körüli házak már nem igazán kelendőek.



A pangás okai

Mi lehet az ingatlanpiac pangásának az oka, kérdeztük Gyöngyi urat. Rezignáltan ecsetelte a város gazdasági helyzetét. Nem fejlődik a város, rossz helyen, a Homokhátság közepén helyezkedik el. A Tompa felé haladó 53. számú főút nagyon rossz állapotban van, ha valaki végigmegy motorral, biztos, hogy lerepül az ülésről, annyi a kátyú meg a gödör. Autópálya sincs túl közel, a vasútvonalat visszafejlesztik, a híresztelések szerint Szeged felé helyeződik át a vasúti közlekedés súlypontja. Új munkahelyek nem létesülnek, a vállalkozások nem akarnak fejleszteni, jól szemlélteti a gazdasági helyzetet, hogy a kis boltok sorra bezárnak. Bizakodóak a helyiek, bár ahhoz, hogy a gazdaság és az ingatlanpiac megélénküljön, új munkahelyekre, új projektekre lenne szükség.

Csipkeverő (fotó: Réti Dóra) További képek a galériában >>

Ingatlanárak

A frekventált helyen elhelyezkedő, 20 év körüli társasházakban a lakások négyzetméterára 150-160 ezer forint, míg az 1-2 éves újszerű lakások ára akár 180-190 ezer per négyzetméter is lehet. A Belváros régi házai Gyöngyi László szerint 100 ezer per négyzetméteren kelnek el, azért beszélhetünk ilyen olcsó árakról, mert sokszor rossz állapotúak ezek az ingatlanok, össze-vissza darabolták a lakásokat a megboldogult Kádár-rendszerben, emlékszünk még a káromkodási formulának is beillő társbérlet kifejezésre. Ha viszont a lakás eredeti állapotában lett helyreállítva, akkor a négyzetméterár is magasabb.

A családi házak árai nagy szórást mutatnak, ami összefügg az ingatlan építési anyagával. A legrégebbi, vert falú, alap nélküli házak négyzetmétere 70-75 ezer forint körül alakul. A 60-70-es években épült kertvárosi házak négyzetmétere eléri a 110-120 ezer forintot. A következő árkategóriába tartoznak a 80-as évek közepétől épült házak, így például egy 160 négyzetméteres, garázsos, pincés, tetőtér-beépítéssel rendelkező ház 22-23 millióba kerülhet. Többet nem adnak érte. De vásárolhatunk családi házat akár 30-37 millióért is.

A panellakás kategóriában érdekesség az Esze Tamás lakótelep a Sós-tó környékén, amit 1998-ban kezdtek el kialakítani a volt szovjet tiszti lakásokból. Ezek a házak kijevi panelből vagy magyar középblokkos falazóelemekből épültek. Itt 110-130 ezer forint per négyzetméterrel számolhatunk, ha ki vannak cserélve a nyílászárók, akkor többet is érhet az ingatlan. De panellakásokat nemigen akar venni senki a távfűtés miatt. Például egy 4. emeleti 2 szobás 6 milliót ér.

Az új építésű, 6-8 lakásos társasházakban az ingatlanok 210-240 ezer per négyzetméteres áron vásárolhatók, általában 1 + 2 félszobásak, de van 70 m2 körüli, 3 szobás lakás is.

Ajánlott linkek:

Kapcsolódó cikkek:

nyomtatóbarát változat | ajánlás ismerősnek