[2008.06.27. 18:09]

– Szilágyi Gábor hiteltanácsadó, a Hitel Centrum munkatársa. Milyen cégek jelennek meg ezen a rendezvényen?

– A miénk a legnagyobb cég ezen a területen, de a legkisebbektől a legnagyobbakig mindenki részt vesz az Ingatlan Cafén; tényleg az egész szakma képviselteti magát. Rengeteg különböző társaság emberével találkoztunk.

– Mennyire érzi hasznosnak szakmai szempontból ezeket a találkozókat?

– Aki eljön, amellett, hogy jól érzi magát, olyan emberekkel is megismerkedhet, akikkel szakmai síkon is felvehetik a kapcsolatot, és onnantól kezdve csak azon a két emberen múlik, hogy lesz-e ebből valami.

Engedd el magad! További képek a galériában >>

– Önnek is volt ilyen tapasztalata?

– Természetesen. Nemcsak más irodák képviselőivel ismerkedtünk meg, hanem a cégcsoporton belül is kötöttünk örökre szóló barátságokat. Elsősorban persze bulizni mentünk, de nyilván szóba került a munka is, és volt, amit ott sokkal jobban meg tudtunk beszélni, mint a hétköznapok során, amikor sem lehetőségünk, sem időnk nincs ilyesmire. Mindenképpen fontos volt, és ilyen szempontból is sikeres.

– Milyennek ítéli, mint „bulit”?

– Huhúúú... Eddig háromszor sikerült eljutom, és a háromból kettőre azt mondom, hogy a 10-es skálán 10 fölötti pontszámot érdemel. Azt mondom, hogy életre szóló élmény. Hál'istennek sikerült belecsöppennünk két olyan estbe, ami egyszerűen fergeteges volt: a videódiszkós volt az első, amin nyakláncokat kellett gyűjteni, az Irish Cat-ben, a másik pedig a Vespa Music Clubban, a csavaranyás játék.

– Minden Ingatlan Cafén van valamilyen közösségi játék?

– Igen, mindegyiken, ez az egyik jellemzője, hogy a játékokkal is próbálják arra ösztönözni a résztvevőket, hogy kössenek ismeretségeket olyan emberekkel, akikkel nem találkoztak még. A csavaranyás játék lényege például az volt, hogy mindenkinek kellett keresnie egy párt: a lányoknál egy anya, a fiúknál egy csavar volt, ezeknek kellett összeilleniük. Akinek ez megvolt, a szponzor vendége volt egy italra. A nyakláncos játék inkább a csapatszellemet erősítette, hiszen azon az akkori szponzorcég minél több nyakláncát kellett megszerezni. Hamar kialakult néhány csoport, akik között óriási csata dúlt az elsőségért. Mi 54 lánccal lettünk másodikok.

– Tervezi, hogy eljön legközelebb is?

– Abszolút. Az irodában le is fektettük a szabályzatba, hogy az Ingatlan Caféra most már mindenki eljön.

– Incze Péter az Otthon Centrum káposztásmegyeri irodájának vezetője, aki a harmadik ütem fődíját, a kétszemélyes New York-i utazást nyerte. Hányan szoktak elmenni az Ingatlan Caféra a kollégái közül?

– Tőlünk 7 munkatársból legutóbb négyen vettünk részt, és el szoktunk menni mindegyikre.

– Önöknek jelentett szakmailag valamilyen előnyt a rendezvény?

– Ezek a találkozók nagyon-nagyon hasznosak. Nem elsősorban azért, hogy ügyfelekkel találkozzunk, hanem a szakma más képviselőivel. Nemcsak az OC-ból, hanem más ingatlanirodákból, akár kisebbekből, akár hozzánk hasonlóan nagy hálózatokból, és elég jó kis eszmecserék folynak ilyenkor. Ha pedig vannak esetleges ellentétek, vagy úgy tekintünk egy másik irodára, mint konkurencia, akkor ezek az alkalmak arra is jók, hogy közelítsünk egymáshoz. Nagyon jó hangulatban teltek ezek az esték, és nem volt semmilyen klikkesedés. Az is jó, hogy ilyenkor találkozunk a többi OC irodával is, és ez erősíti a cégcsoporton belüli kapcsolatokat.

– Milyen volt a New York-i útja? Ott is szerzett esetleg némi ingatlanos tapasztalatot?

– Nyilván ingatlanos szemmel figyelgettük, hogy egyáltalán látunk-e ingatlanirodákat. Természetesen találtunk – az ember szeme ilyenkor már rááll, de be persze nem mentünk, hiszen konkrét érdeklődés nem volt részünkről. Megnéztük, hogy ott hogy néz ki egy kirakat, milyenek a felületek, a reklámhordozók egy ilyen irodánál. Aki az ingatlanszakmában van, az már fertőződött annyira, hogy bárhová megy, azért egy kicsit rááll erre a dologra.

– Tervezi, hogy részt vesz a következő Ingatlan Cafékon is?

– Természetesen. A várgesztesi OC-találkozón pont a kezembe akadt egy szórólap, ahol a következő, a július 3-i IC-t hirdetik; meg is beszéltük a kollégákkal, hogy mennünk kellene, mert nagyon jól sikerült bulik voltak ezek mindig.

Ajánlott linkek:

Kapcsolódó cikkek:

nyomtatóbarát változat | ajánlás ismerősnek