[2008.06.26. 21:02]

A társasháztulajdon azért sajátos, mert a külön tulajdonban álló lakások, egyéb helyiségek mellett a társasház közös tulajdonában álló épületrészek, helyiségek is a részei. A társasházi tulajdon az alapító okiraton alapszik. A közös tulajdonból vásárlással külön tulajdonba kerülhetnek mindazok a helyiségek, amelyek nem a tulajdonostársak közös célját szolgálják, ide tartozhat a kihasználatlanul álló tetőtér, padlás, de természetesen nem tartozik ide a folyosó, lépcsőház, kazánház stb. Lássuk, mik a fontosabb dokumentumok, amiket el kell olvasnunk!

– Közös tulajdon megvásárlása előtt a tulajdoni lap mellett az alapító okiratot is meg kell ismerni. Ennek másolatát a földhivataltól vagy a közös képviselőtől is megszerezhetjük.

– Mi a helyzet akkor, ha az egyik lakó szeretné megvenni a lakása szomszédságában kiürült ingatlant?

– Az alapító okiratban szerepelhet, hogy az önálló ingatlanként kialakítható közös tulajdont a közgyűlés határozatával értékesítheti. Ilyenkor az összes tulajdoni hányad legalább kétharmadának kell igennel szavaznia. Ha az alapító okirat erről nem rendelkezik, abban az esetben valamennyi tulajdonostárs hozzájárulása szükséges az adásvételi szerződés megkötéséhez. Abba az esetben, amennyiben a társasház valamelyik tulajdonosa szeretné a közös tulajdonhoz tartozó területet megvásárolni, egy egyszerű többséggel (50% + egy szavazat) meghozott közgyűlési határozat alapján kérheti a bíróságtól, hogy az önálló ingatlanként kialakítható helyiségen megszüntesse a közös tulajdont, ha ez a kisebbségben maradtak méltányos érdekeit nem sérti. Az átalakításhoz és az új lakás kialakításához azonban szükségesek a következő bekezdésekben foglalt feltételek is.



– Kell-e külön szólni a közös képviselőnek, ha szeretnénk – nagy zajjal járó munkálatokkal – átalakítani lakásunkat?

– Külön tulajdonon belüli építkezéshez, átalakításhoz, legyen az lakás vagy a még át nem alakított padlás, értesíteni kell a közös képviselőt vagy az intézőbizottság elnökét. Ha az építkezés az alapító okiratban közös tulajdonként meghatározott épületrészt nem érinti (tartószerkezetek, tartófalak, közművek közös tulajdonban álló részei stb.) nem kell hozzájárulást kérni. Amennyiben a külön tulajdonba tartozó területen történő építési munkák érintik a közös tulajdon valamely részét, az összes tulajdonostárs 4/5-ének írásbeli hozzájárulása kell az építkezés megkezdéséhez.

Ha új lakást lakásösszevonással vagy megosztással szeretnénk kialakítani, és az nem jár az összalapterület változásával, vagyis nem érinti a többi tulajdonostárs tulajdoni hányadát, a közgyűlés az összes tulajdoni hányad szerinti egyszerű szótöbbséggel módosíthatja az alapító okiratot. A módosítás szükséges az új ingatlan ingatlan-nyilvántartási bejegyzéséhez. Ha az átalakítás érinti a többiek tulajdoni hányadát is, az alapító okiratot az általános szabályok szerint kell módosítani, vagyis valamennyi tulajdonostárs aláírásával. Kivételesen a tulajdonosok 4/5-e is elég a módosítás hatályba lépéséhez, ha a kisebbségben maradtak 30 napon belül nem fordulnak a bírósághoz.

Új lakás kialakítása, lakásmegosztás, összevonás esetén az ingatlan-nyilvántartási bejegyzéshez szükséges az építésügyi hatóság jogerős, végrehajtható használatbavételi engedélye is. A módosított alapító okiratot minden esetben közokiratba (közjegyző vagy ügyvéd, jogtanácsos által ellenjegyzett magánokiratba kell foglalni.

Ajánlott linkek:

Kapcsolódó cikkek:

nyomtatóbarát változat | ajánlás ismerősnek