[2008.06.26. 19:26]

Szeged városát kettészeli a Tisza, ami alapvetően meghatározza a megyeszékhely ingatlanpiacát. A folyó két partján két külön település köszön vissza, s bár Újszeged számít a város Rózsadombjának, sokan jobban szeretik a másik parton fekvő belvárost. Új fejlesztések szinte minden városrészben akadnak, a panelprogram keretében pedig egyre több lakótelep is megújul.

Fejlesztések mindenütt

Szegeden viszonylag későn, 1999 végén kezdték építeni az első lakóparkot a Rókus nevű városrészben. Ez volt a Franciahölgy nevű projekt, amely több mint hétszáz lakásból áll. Azóta megszaporodtak az új projektek: jelenleg is folyamatban van a hat évvel ezelőtt elkezdett hatszáz lakásos Vadaspark lakópark bővítése. „Újszeged városrészben Kállay Liget és Hársfa Lakópark néven is zajlik fejlesztés, és készül a Marostő lakópark V. üteme is. Ezeken a területeken több száz családi ház épül” − mondja Dr. Bátyiné Mester Zsuzsanna, a LIMIT Ingatlaniroda vezetője, majd hozzáteszi: „A jelenleg folyamatban lévő legjelentősebb beruházás a Felső-Tisza-parton épülő Tisza Palota, amely 275 lakásból áll majd. A lakások mellett háromszintes, hatezer négyzetméteres kereskedelmi és szolgáltatóterület is tartozik a fejlesztéshez.”

A nagyobb projektek mellett több kisebb fejlesztés is folyamatban van a megyeszékhelyen. „Több kilenclakásos projekt is építési fázisban van, de akadnak 10-15 lakásos épületek is. A Honvéd tér –Tisza Lajos körút sarkán készül egy nagyobb beruházás is, egy régi önkormányzati telken. Itt egy beruházó parkolóházat épít, amit sokan nem tartanak jó ötletnek. A parkolóházzal együtt egyébként társasház is épül a területen” − mondja László Zoltán, a szegedi Ingatlanbank franchise-partnere.



A szakember az épülő Tisza Palotával kapcsolatban azt is elmondta, hogy a városban elég ritka, hogy egy új projekt olyan hátteret kapjon, mint az említett folyóparti épület. „Ritka, hogy irodaház, bevásárlóközpont, uszoda is rátelepüljön egy-egy fejlesztésre. A Tisza-part Újszegedi része árvízvédelmi okok miatt nincs úgy kiépítve, mint Budapest Duna-partja. Ebből a szempontból a település északi része jöhetne csak szóba, ott viszont ártéri üdülőterületek(Sárga, Fóka, Tápé) vannak.

Fejlesztési lehetőség csak a beljebb eső területeken lehetséges, de a Stefánia Park és a klinikasor miatt itt is szűkös a terület. Új fejlesztések inkább Szeged déli részén vannak, de ott sem a folyóparton. A fejlesztők elég nehezen találnak a nagykörúton belül telket, pedig a belvárosi lakásokat lényegesen könnyebb eladni.” Arról nem is beszélve, hogy az önkormányzat a belvárosi nagypolgári lakásait felszabadította a magántőke előtt, így ma már például igen kedvezményesen lehet hozzájutni egy 80-120 m2-es Victor Hugo utcai lakáshoz.

Értékes panelek (fotó: Réti Dóra) További képek a galériában >>

Háromszoros árkülönbség

Szegeden nagyon olcsón, és vidéki viszonylatban nagyon drágán is vehetünk lakást: panellakást például már 120 ezer forintos négyzetméteráron is vásárolhatunk (kivétel a belvárosi panelek, mint például a Maros utcai), a belvárosi új lakások négyzetméteréért viszont több mint 300 ezer forintot is elkérhetnek. „A szerkezetkész új lakások átlagos négyzetméterárai azért nem ilyen magasak, jellemzően 200−230 ezer forint körül alakulnak, míg a kész lakásokat 240−280 ezer forintos négyzetméteráron mérik. A szigorúan vett belvárosban ugyanakkor a 300 ezer forintos, vagy akár az e fölötti újlakás-négyzetméterár sem megy ritkaságszámba” − tudtuk meg Dr. Bátyiné Mester Zsuzsannától. Az árat tehát lényegesen befolyásolja, hogy a város mely részén épül a társasház.

Használt lakások barátibb áron

A használt lakásokat már jóval szolidabb áron mérik: közepes állapotú panellakást már 120−150 ezer forintos négyzetméteráron is vehetünk. Érdekes, hogy az ilyen lakások iránt a szaporodó új projektek ellenére sem csökkent számottevően a kereslet, sőt a panelprogramban résztvevő lakások ára 5-10 százalékkal emelkedni látszik. A tégla építésű, egyedi fűtésű társasházi lakáshoz azért még így is drágábban, 180−220 ezer forintos négyzetméteráron juthatunk, a belvárosi, jó állapotú társasházi lakásokat pedig valamivel magasabb áron, 200−240 ezer forintos négyzetméteráron mérik.

A szegedi lakásvásárlók ma már egyre nagyobb lakásra vágynak: új otthon keresésekor a minimálisan 45-50 négyzetméteres, másfél-két szobás ingatlant szeretnének. A gyerekes családok is egyre nagyobb lakást keresnek: egy négytagú család, jellemzően 80−100 négyzetméteres lakást akar, három hálószobával. László Zoltán szerint az emelet is meghatározó: a vevők leginkább az első és második emeleti lakásokat kedvelik, a harmadik emeletet már nem annyira. A szegedi lakáspiacra az egyetemek is nagy hatással vannak, a befektetők emiatt nyáron is aktívak. Az egyetemisták szinte kizárólag egyedi fűtéses lakást, vagy maximum másfél-kétszobás panelt keresnek, és nem szívesen fizetnek 10 millió forintnál többet.

Egyszintes ház kellene

Az eladó családi házak között 16 és 45 milliós ingatlan egyaránt van, de akad 60−100 millió forintos luxuspalota is. „A kereslet azonban megoszlik: a nyolcvanas évek végén épült angol típusú, két-három szintes, netán szinteltolásos házak szinte eladhatatlanok, és egyre kevesebben keresnek nagyobb, 250−400 négyzetméter közötti házakat is” − hangsúlyozza Bátyiné. A legtöbben már az egyszintes, 120−180 négyzetméteres, három hálószobás, amerikai konyhás, dupla garázsos otthonokat vesznek. Ugyanezt tapasztalja László Zoltán is, aki szerint a családiház-vásárlók számára a lélektani határ a 30 millió forint. Ezért az összegért Újszegeden átlagos állapotú, nem új építésű, 150 négyzetméter körüli házat lehet venni. Tényleges kereslet szinte csak az ennél olcsóbb házakra van. Tápé-Petőfitelep környékén például már barátságosabb az árak, ott már 15 millió forintért is lehet régebbi építésű, felújításra szoruló, viszonylag kis telken álló házat venni.

Szeged „Rózsadombját” Újszegedet sokan nem kedvelik, mert az itt élőknek egyrészt az ügyintézés miatt, másrészt pedig a nagyobb bevásárláshoz át kell menniük Szeged másik oldalára. És bár a városban két híd is van, ez nem is olyan egyszerű: a tényleges közlekedés a régebbi, kétszer egysávos Belvárosi hídon keresztül történik, ami reggel és délutánonként rendszeresen bedugul.

Ajánlott linkek:

Kapcsolódó cikkek:

nyomtatóbarát változat | ajánlás ismerősnek