[2008.06.26. 17:16]

– Mit tehet tehát a főépítész, hogy valamilyen egységes irányvonalat adjon?

– Az építészetnek a legutóbbi időkig esztétikai vagy hasznossági megítélése volt, viszont a közízlés és az egyéni érzés is szubjektív, így nagyon nehéz konszenzust teremteni abban, hogy mi a szép. A Kálvin tér például az emberek túlnyomó többségének nem tetszik, sőt egészen nagy az elutasítottsága. A Nemzeti Színház pedig nagyon sok embernek tetszik, míg mások azt mondják, hogy olyan, mintha díszletdarabokból lenne összerakva. Ezért nagyon fontosnak tartom, hogy az építészetben kezdjünk el végre arról (is) beszélni, hogy hogyan lehetnek az épületeink hasznosak. Az Európában felhasznált összenergia 40%-át ugyanis az épületek fogyasztják el, de ha beleszámítjuk az építéshez vagy az építőanyagok előállításához szükséges energiát, akkor a felhasznált összenergia 50%-áért az épületeink a felelősek. Megdöbbentő hogy az energiafelhasználásnak ekkora része nem termelésre megy, nem áruszállításra, hanem komfortra.

Korunk egyik legfontosabb építészeti tennivalója éppen ezért az épületek energetikai megújítása, illetve az épületek energiafelhasználásának a csökkentése. Az, hogy hogyan tudnak kevesebb energiát fogyasztani, hogyan tudunk odáig eljutni, hogy maholnap az épületek meg tudják termelni a saját maguk által elfogyasztott energiát. Ebben a kérdésben nem az esztétika, nem az ízlés, hanem a mérhető számok a döntőek. Az épületeink – ma már látjuk – az energiafelhasználással több gondot tudnak okozni a társadalomnak, mint azzal, hogy esetleg egy épület valakinek nem tetszik.

– A beruházónak persze nem feltétlenül érdeke, hogy erre törekedjék, hanem az, hogy minél kisebb befektetéssel, minél nagyobb hasznot, minél nagyobb négyzetméterárat érjen el.

– Ez kétségtelen, de a mi feladatunk az, hogy elkezdjük az épületek élethossziglani költségelméletét terjeszteni, ezért január 1-jétől bevezetjük az épületek energetikai minősítési rendszerét. Németországban ezt Energiepassnak, energia-útlevélnek hívják. Ez megmutatja, hogy egy épület vagy egy lakás mennyit fogyaszt fajlagosan, és a szakemberek, akik ezt az épületenergetikai tanúsítványt kiállítják (építészek, épületgépészek), rögtön meg is mondják, hogy mit kell tenni egy épülettel vagy lakással, hogy jobb besorolást kapjon. Nagyon bízunk abban, hogy ez az ingatlanpiacon is vételár-befolyásoló tényező lesz, és aki veszi a fáradságot, és hőszigeteli a lakását vagy ablakot cserél, az ezt az épületenergetikai befektetést a vételárban is érvényesíteni tudja, vagy eléri, hogy az azonos típusú lakások közül azt vegyék meg, amiről bebizonyosodik, hogy kevesebbet fogyaszt. Akkor ez a befektetés nem 7 év múlva, hanem már 7 nap múlva megtérül az ingatlanpiacon. Ráadásul az energiatanúsítás költségeit az eladás költségei között elszámolható tételként határoztuk meg, ez tehát az eladási ár adóköteles részéből levehető.



Azt szeretnénk, ha ezt az emberek nem úgy vennék, hogy na, odafent már megint kitaláltak valamit, amiért fizetni kell, hanem úgy, hogy ez az első lépés abban az épületenergetikai megújításban, ami nekik jó lesz. Már most dolgozunk azon a rendszeren, ami Németországban már működik, hogy a tulajdonosok a felújításhoz adókedvezményt vagy kamattámogatást kapjanak. A banki kölcsönök is működhetnek úgy, hogy az ingatlan energetikai megújítása esetén a régi és az új számla közti különbségből lehet törleszteni a hőszigetelésre felvett kölcsönt, így a családnak nem növekednek a betervezett kiadásai. Dolgozunk azon is, hogy a gázártámogatás egy részéből ne a megnövekedett gázárat segítsük kifizetni, hanem az épületenergetikai megújítást segítsük a közpénzzel, hogy ne legyen magas a számla. Azt szoktam mondani, hogy a legjobb nyugdíj-előtakarékosság az épületszigetelés.

Ráadásul az épületenergetikai megújítás egy lépcsőzetesen elvégezhető dolog, mert először ablakot cserélünk, aztán szigetelünk, aztán 3 év múlva kicseréljük a fűtőberendezést, vagy mérhetővé, szabályozhatóvá tesszük a fűtőtesteket, és a végén be lehet tenni egy hőcserélő berendezést. Ha idáig eljutunk, akkor majd egy hajszárítónyi energiával lehet egy lakást fűteni, és akkor majd eldöntheti az ember, hogy ezt a hajszárítónyi energiát a tetőre helyezett napelemekkel szerzi meg, vagy lenyom egy szondát az udvaron és földhőből veszi ki.

Ajánlott linkek:

Kapcsolódó cikkek:

nyomtatóbarát változat | ajánlás ismerősnek