Nyomtatóbarát változatAjánlja a cikket ismerősének!
Fegyverneky: ízlésről nem lehet vitatkozni – hasznosságról lehet
Beszélgetés Fegyverneky Sándor országos főépítésszel – 1. rész

[2008.06.26. 17:16]

Fegyverneky Sándor 2007 márciusa óta országos főépítész, emellett pedig a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Építésügyi és Építészeti Főosztályának vezetője. Ő az, aki személyében képviseli az építészeti szakmát kormányzati és társadalmi szinten.


  « 1 2 3 »  

A cikk szövege itt folytatódikh i r d e t é s


– Mi a főépítész feladata?

– Sokféle főépítész van. Egyrészt vannak állami tisztviselői pozícióban lévő főépítészek, ilyen az országos főépítész is, és a régiókban működő állami főépítészek, akik a három megyéből álló régiók meghatározott feladataiért felelősek, és a megyei közigazgatási hivatalokban dolgoznak, a régióközpontokban. Ezen kívül vannak önkormányzati tisztviselők, akik az önkormányzatoknál dolgoznak: ők az önkormányzati főépítészek. Országosan 200-nál is többen vannak, mégis azt szoktuk mondani, hogy ez kevés, mert számos olyan városunk van, ahol nem alkalmaznak városi főépítészt, pedig nagy szükség volna rá. A város- vagy a településrendezési tervek olyan jogszabályok, amiket a laikus képviselő-testület egymaga aligha tud jól előkészíteni.

További képek a galériában >>


Az országos főépítész feladatai közé tartozik a Központi Építészeti-Műszaki Tervtanács vezetése, a miniszteri díjakra (Ybl-díj, Pro Architectura-díj) javaslatot tévő bizottságok vezetése, a Nemzeti Építészeti Tanács elnöki feladatainak ellátása, illetve az építésüggyel, építészettel, építőipari feladatokkal foglalkozó minisztériumi főosztály vezetése, valamint a hazai és nemzetközi szakmai és civil szervezetekkel való kapcsolattartás.

Az állami főépítészeknek hatósági feladatai is vannak az országos területrendezési terv helyi érvényesítésében. Ez az országos nagy infrastruktúrákról szól, tehát, hogy hol menjenek a távlatban gyorsvasutak, hol lesznek majd autópályák, folyami kikötők, hol vannak természetvédelmi területek. Ennek a megújított változatát legutóbb június 9-én fogadta el az Országgyűlés. A főépítészeknek arra kell figyelniük, hogy egy adott településen, abban a sávban, ahol hét vagy kilenc év múlva gyorsvasút megy, ne adjanak ki építési engedélyt, vagy ott ne jelöljenek ki építési övezetet; a tervezőkkel is ők konzultálnak, és a településrendezési terv elfogadása előtt ők adnak ki szakmai véleményt.

– Tehát részben rajtuk is múlik, hogy hol lesz egy autópálya nyomvonala?

– Az egyeztetési folyamatban részt vesznek, de az utakra szakmai tervezési javaslatok születnek, és a főépítészek arra ügyelnek, hogy ezek a tervezési elhatározások ne csorbuljanak, tehát adott helyen ne épüljön más, vagy esetleg egy település nehogy építési övezetet jelöljön ki, mert neki az az érdeke. A helyi érdek és az országos érdek közti viszonyon is őrködik a 7 regionális főépítész.

– Akkor ők inkább végrehajtói, mint alakítói ezeknek a terveknek.

– Az OTRT tekintetében igen, de számos egyéb feladatuk van, például ők vezetik a helyi építészeti-műszaki tervtanácsokat és a területi-területrendezési tervtanácsokat. Ők is felelősek a helyi építészeti kultúra és az épített örökség védelméért. A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (régebbi nevén Műemlékvédelmi Hivatal) felelős az országosan védett műemlékekért, viszont a települési értékvédelemért az építésügyért felelős minisztérium. Ami nem országosan védett, hanem csak egy település nyilvánít védettnek, annak az ügyében az állami építésigazgatás jár el. Ez persze azt jelenti, hogy két építésügyi hatósági rendszer működik az országban párhuzamosan.

– Nem felesleges ez?

– Mi azt mondjuk, hogy igen, akik viszont a műemlékekért felelnek, azok amiatt aggódnak, hogy ha nem ők adnák ki az engedélyeket, akkor azok ebek harmincadjára jutnának, holott létezik a szakhatósági jogosítvány, ami a tűzoltókat vagy a népegészségügyet is megilleti, és amit ők beírnak az engedélyezési okiratba, azt muszáj betartani, akárki is az, aki összeállítja az okiratot.


  « 1 2 3 »  

Szóljon hozzá a cikkhez az utolsó oldalon!

Ajánlott linkek:

Kapcsolódó cikkek:
Szavazás
Önt melyik januárban hatályba lépő 2009-es adóváltoztatás érinti a legjobban?
Az evásokat is terheli már a bizonylatolási kötelezettség
Az evás vállalkozóknak is fizetniük kell már a cégautó-adót
A 62. életévüket be nem töltöttek már nem jogosultak a 13. havi nyugellátásra
Eltörölték az örökösödési illetéket 20 millió Ft-ig
Évi 3,4 millió Ft-ig 30%-os kedvezmény jár az ingatlan-átruházásból származó jövedelem után
A házipéntár napi készpénz-záró állomány maximális napi átlaga nem haladhatja meg az előző üzleti év összes bevételének 1,2 százalékát
Nem kell helyi adót fizetnie azoknak a civil szervezeteknek, akiknek az előző évben nem volt jövedelme
A közüzemi fogyasztóknak értékesített szén után ezer kilogrammonként 2040 forint energiaadót kell fizetni
8%-os különadót kell az államnak fizetniük a nagy energiaellátó és - kereskedő cégeknek