|
Csak 30 millió forinttal támogatja az állam a megújuló energiaforrások felhasználóit
Hogyan használjuk a megújuló energiaforrásokat? 2. rész
[2008.06.25. 11:31]
A Nap Magyarországon egy év alatt csaknem 2.200 órán át süt. Ennek köszönhetően 400-szor több napenergia érkezik az ország egész területére egy év során, mint amennyi hazánk éves energiafelhasználása.
Nem baj, hogy nincsen törvény? Szerdahelyi György, a KHEM vezető főtanácsosa szerint Magyarország nem szenved hátrányt azért, mert nincs egységes törvényünk a megújuló energiaforrások felhasználására, hiszen a villamos energiáról szóló, 2008. január 1-jén életbe lépett 2007. évi LXXXVI. törvény, a bioüzemanyagok tekintetében pedig a jövedéki törvény megfelelően szabályozza a megújuló energiahordozók használatát. Bár a nagy költséggel futó német támogatási programokat egyelőre biztosan nem tudjuk utolérni, a NEP jó lehetőség arra, hogy az egyes háztartások hozzászokjanak a megújuló energiaforrások használatához. A tagállamok többségéhez hasonlóan ráadásul januártól hazánk is a differenciált támogatott áras modellt alkalmazza. A KHEM Kommunikációs Főosztálya szerint a minisztérium álláspontja az, hogy „a differenciált áras kötelező átvétel jelentős piaci versenyelőnyt biztosít, alacsony a befektetői kockázat, hiszen a termelő számíthat a termelése értékesítésére, aktuális piaci áron történő bevételére. Természetesen figyelembe kell venni az egyes termelési eljárások átlagos megtérülési idejét is, valamint a törvény rendelkezése szerint a kötelező átvétel legfeljebb az adott beruházásnak az adott átvételi ár melletti megtérülési idejére biztosítható.” A Magyar Energia Hivatal tájékoztatója szerint a kereskedőre allokált kötelező átvételű villamos energiáért kért ár várhatóan 28 forint/kWh körül fog alakulni 2008-ban. Zöld út a zöldáramnak A korábban egységes átvételi árat alkalmazó törvény, mely Ámon Ada, az Energia Klub környezetvédő szervezet elnöke szerint legfeljebb a biomasszának és szélenergiának kedvezett, nem csak a differenciált ár alkalmazásában követte a világszerte példát mutató EEG-t. Szerdahelyi György például korábban úgy nyilatkozott az MTI-nek, hogy „a rákapcsolódás fajlagos költsége az áramot előállítók számára olyan magas, hogy nem érné meg egyébként sem a 100 kW-nál kisebbek hálózatra csatlakozása”. Mára a küszöbértéket eltörölték, ami lehetővé teszi a kis kapacitású energiaforrások rákapcsolódását a rendszerre, és ezzel elősegíti a megújuló energiaforrások hazai terjedését. Ennek köszönhetően lassan elérkezhet az ún. Smart Grid rendszerek ideje is; az elosztott termelésnek köszönhetően Dr. Kádár Péter kandidátus szerint 1 millió smart controller akár 100 MW erőművi kapacitás bővítést is kiválthat majd. A Smart Grid azonban nem csodaszer; összehasonlításképpen jó tudni, hogy a paksi blokkok elektromos teljesítménye 1850 MW. Nem sokáig lesz csend a geotermikus és az atomenergia körül sem A geotermikus energia az egyetlen a megújuló energiaforrások közül, mely nem áll kapcsolatban a Nappal, hiszen a Föld kőzetlemezeinek természetes mozgásából származik. 2003-tól a MOL már végzett földhőerőművi kísérleteket Zala megyében, melyben az izlandi Enex is részt vett. Jövő tavasszal egyébként éppen Izlandon kezdi meg működését a világ első metanolüzeme, amely a gejzírek széndioxid-tartalmának átalakításán alapul. Ha az üzem működőképes lesz, Izland jelentős mennyiségű olcsó üzemanyagot exportálhat. Egyes szakértők, például a Nobel-díjas Oláh György szerint érdemes lenne megfontolni az izlandi példa hazai alkalmazását. Ugyanakkor azt is figyelembe kell venni, hogy a megújuló energiát hasznosító berendezések nehezen skálázhatók; napenergiát például értelemszerűen csak napközben nyerhetünk. Számos szakértő szerint a megújuló energiaforrások kiegészítéseként az atomenergia mint szekunder rendszerelem termelését is növelni kellene. A Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium Kommunikációs Főosztálya lapunknak ezzel kapcsolatban a következő állásfoglalást továbbította: „a 2008–2020 közötti időszakra vonatkozó energiapolitikáról szóló határozatban felkértük a kormányt, hogy kezdje meg az új atomerőművi kapacitásokra vonatkozó döntés-előkészítő munkát. A szakmai, környezetvédelmi és társadalmi megalapozást követően a beruházás szükségességére, feltételeire, az erőmű típusára és telepítésére vonatkozó javaslatait kellő időben terjessze az Országgyűlés elé. A kormány a vizsgálatot megkezdte.”
Daczi Dóra
Ajánlott linkek:
Kapcsolódó cikkek:
|





