[2008.06.20. 14:16]

Uniós pályázatok magyar módra – a „siker” nem pesti szemmel!

Már 8 éve pályázik a falu uniós forrásokért, eddig sikertelenül. Ahogy mondják, az Észak-magyarországi Regionális Fejlesztési Tanács központja, Miskolc messze van. Ha 3 pályázatról van szó, kettőt Borsod visz, egyet Heves, Nógrádnak nem marad semmi. Pedig két uniós pályázatban is szerepel a Rárósi vízicentrum, egyikben 650 milliót kérnek, a másikban 500 milliót. Tavaly decemberben kapták meg az újabb értesítést, hogy befogadták a pályázatukat, de sajnos elfogyott a pénz, de tartaléklistára tették őket, ha lesz pénz, ők lesznek az elsők. Persze ők harmadszor is pályáznak, elvégre három a magyar igazság, már ha ez utóbbi van.

A polgármester egyszerre elkeseredett és elszánt, ahogy mondja, mindig a végváraknál a legnehezebb az élet. Kérdezzük tőle, hogy vállalja-e kemény szavait, azt mondja, mit veszíthetnek. Amilyen a vezetés, olyan a régió, és itt Nógrádban nagy a sötétség, teszi hozzá. Minek ide gyógyfürdő, kérdezték tőle tamáskodva a megyei közgyűlésben. Írásban támogatták, de aztán a tettek mezejére senki sem lépett.

Mégis hová pályáznak ezután, kérdeztük naivan a polgármestert. Erre egy hatalmas mappát tesz elénk az asztalra, benne ezernyi pályázattal. Az uniós pályázatokon belül indultak mindenféle témában, hiszen a forráshiányos, 50%-os munkanélküliséggel küzdő falu ki akar törni reménytelen helyzetéből. Pályáznak teniszpályára, roma közösségi házra, napköziotthonra, műemlékek felújítására, parkrehabilitációra, a művelődési ház felújítására, a Kopasz-hegyen kilátó építésére. Bár a műemlék templomra kaptak 3 milliót a műemlékvédelemtől, igaz hogy 50 millió forintot kértek. Ketté van repedve a templomtorony, ha ebből a hárommillióból leszednék a torony koszorúját, összedőlne az egész.

Ez a „hatalmas” helyi fejlesztési eredmény valahogy nem szerepel a tévében mint sikeres EU-projekt. Vámos megemlíti, hogy néha milyen lehetetlen pályázati szempontokkal találkoznak, így egy helyütt az a feltétel, hogy csatolni kell a településen a közelmúltban elhunytakról statisztikát, hiszen minél többen halnak meg mostanában, annál jobb pontszámokat lehet kapni!



A szlovákok megfúrták, s „tengervizet” találtak

Pedig 100 kilométeres körzetben nincs termálfürdő. Sokatmondóan még hozzáfűzi, hogy a piros és a narancs pártszínek között a szürkét kéne nézni. Milyen szürkét, kérdezzük automatikusan. Hát a szürkeállományt, és elindulunk a falunapra, ahová vendégségbe a szlovák oldalról, a határtól pár kilométerre fekvő Rapp polgármestere, Iván Eibner is hivatalos. Jó viszonyban vannak a helyiek, mintha nem is lenne határ közöttük, amit amúgy is csak az elhagyott bódék jeleznek.

Rapp Losonctól 8 kilométerre fekvő magyar nyelvű szlovákiai település jelentős roma lakossággal és 50 százalékos munkanélküliséggel. A polgármester nyakában arany kettős kereszt, a német apától, szerb anyától származó Slota-párti Ivan Eibner nagyon agilis és szimpatikus ember, aki magyarul kitűnően beszél, és vígan parolázik a helyi tűzoltóegylettel, amikor átérünk a falujukba, hogy azt a csodakutat megtekintsük. Szóval bonyolultak az emberi viszonyok arrafelé. Budapestről nehéz lenne megérteni jogvédőnek, uniós pályázati referensnek egyaránt. De valószínűleg nem is érdekli őket, a Dunára panorámás ablakból nehéz lenne megmondani, hogy merre menjenek a fejlesztési források, mégis megmondják. Arra a következtetésre jutunk, hogy a brüsszeli kiruccanás előtt a helyi politikusokat, uniós „szakembereket” féléves tanulmányútra kellene kötelezni, és effajta falvakban közmunkát végeztetni velük, hogy tudják, miről beszélnek.

Vámos korábban elmesélte a kútfúrás kálváriáját rappi kollégájának, aki gondolta, szintén megpróbálkozik a dologgal. Mindez 2006 februárjában történt. És az év október 22-re Eibner már a fúrás alapkőletételére hívta magyarországi kollégáját. 1500 méter mélyre fúrtak Rappon, a furat mélyén 43–48 fok hőmérsékletű vizet találtak, de a felszínre törve is legalább 38 fokos. A termálvíz vegyelemzése folyamatban van, de a jelentős ásványi anyagot tartalmazó víznek akár gyógyhatása is lehet.

A polgármester lelkesen mutat a 25 hektáros területre, ahol az egész évben igénybe vehető aquapark épül majd hotelekkel kiegészülve. A beruházás tervezett összege kb. egymilliárd korona, a majdani létesítmény hatástanulmányai és a területrendezési tervek már elkészültek, jelenleg a műszaki tervek kivitelezése és az építkezés engedélyeztetése van folyamatban. És persze az ingatlanárak is megugrottak arrafelé. Ott ugyanis van ingatlanpiac!

Na, hát akkor így húznak el mellettünk a szlovákok, még ha szlovákiai magyarokról is van szó. A magyarországi napilapok és megyei kiadványok nem hogy a litkei lehetőséget propagálnák, már ha ismerik egyáltalán, hanem a szlovákiai falut dicsérik. Szalagcímek: „Rappi csodakút: kincset rejt a föld mélye”, „Rapp, ahol megértették a fejlődés lehetőségeit” És ki foglalkozik Litkével? Persze az sem ártana, ha az uniós források is oda mennének, ahol valóban szükség van rájuk…

Ajánlott linkek:

Kapcsolódó cikkek:

nyomtatóbarát változat | ajánlás ismerősnek