[2008.06.20. 13:15]

– Végezetül beszéljünk a Dunáról, a Duna-partról! Van köze ehhez a kerületnek, vagy abszolút a Főváros kompetenciája?

– Ha nagyon szigorúan nézzük, akkor nincs közünk hozzá, mert az alsó rakpart fővárosi tulajdonban van. A kikötői jog is a Főváros által kezelt jog. Ez rendben is van így, hiszen a Dunát nem lehet kerületekre bontani. De ettől még baj van. Ezt látják a kerületek, és látja a Főváros is. Van egy alapprobléma, és ahhoz társulnak újabbak. Először is kotorni kellene a Dunát, hogy a hajózhatóság javuljon, hiszen a Duna–Majna–Rajna csatorna Európa vízi főtengelye. Ehhez a feladathoz fel kell nőni.

– Nem ártana, ha az emberek meg lejutnának a partra szénmonoxid-mérgezés nélkül.

– Gyorsforgalmi úthálózatot kell kiépíteni Budapesten, legalább egy gyűrűvel és két átlóval, ahol nincs szintbeli kereszteződés. Ezután lehet levenni a tranzitforgalmat a két rakpartról. Utána ereszd el a hajam: lehet plázs, lépcsők, vendéglátó-ipari egységek stb. Azt látjuk, hogy ez nehezen fog megtörténni.

– Na jó, de addig sem áll meg az élet.

– Én szívesen elmondom a véleményem, de ez még nagyon nagyon zsenge állapotban lévő ötletelés. Szerintem az 1995-ben elfogadott Duna-szabályozási tervet felül kellene vizsgálni. A Főváros vezetésében is megvan ehhez a szándék. Az egész pesti Duna-partra egyetlen szabályozási tervet kell készíteni, ami mondjuk 50 méterenként, kvázi telkekre vonatkozóan, rendezi, hogy hol milyen hajó köthet ki, milyen tevékenységet lehet folytatni azon stb.

– Ez már mintha meglenne. Raszterekre van osztva a part.

– Csak az már nem aktuális. Lehetővé kell tenni, hogy a Dunán lakóhajók, szállodahajók, egyéb funkciójú állóhajók tartózkodjanak, ide kapcsolódik a tömegközlekedés, nemzetközi turizmus, jachthasználat fejlesztése. Ki kell jelölni, hogy hol milyen típusú hajó köthet ki. Ezen belül én kacérkodom azzal a gondolattal is, hogy a Duna-parti kerületek rendelkezzenek legalább egy kikötővel. Szándékomban áll a kerületi főépítészeket összehívni, és közösen felkérni a Fővárost egy Duna-rendelet megalkotására. De mivel ez nem kerületi szint, ezért ez csupán kérés lenne.

– Ami meg a tömegközlekedést illeti, a BKV most akarja eladni a hajóit.

– A belvárosi kerületeknek és a BKV-nak együtt kell működnie, hogy vízi közlekedést szervezzünk a Dunára. Persze nem 15 km per órával közlekedő városnéző hajókról beszélek. Olyan tömegközlekedési csomópontok vannak a Duna-parton, ahol egy kikötő simán megállna a lábán. A turizmus miatt is fontos.

– A rapszodikus időjárás miatt az árvíz-veszély is gyakoribbá vált.

– A kerület tagja egy nemzetközi kutatócsoportnak, ami az árvízproblémát próbálja kezelni. Prágában már volt vészhelyzet. A védvonal szintjét nálunk legalább 50 cm-rel meg kellene emelni. De ezt nem lehet úgy, hogy a Belvárosban megemelem, Óbudán meg nem. Az egész partszakaszon gyorsan telepíthető mobilgátrendszerben kell gondolkodni. A kollégáim az előbb említett projektben vizsgálják, hogy milyen partszakaszon milyen típusú mobilgátak alkalmazhatók.

Ajánlott linkek:

Kapcsolódó cikkek:

nyomtatóbarát változat | ajánlás ismerősnek