[2008.06.17. 16:37]

Új várost, de hogyan?

A Budapesti Városvédő Egyesület a Belváros-Lipótvárosi Önkormányzattal évek óta közösen koszorúzza meg Podmaniczky Frigyes emléktábláját, a Ferenczy István utcában, a „város vőlegényének” születésnapján. Idén ugyan nem június 20-án, hanem néhány nappal korábban került sor az ünnepélyes aktusra, mert a tényleges születésnapon a Podmaniczky-díjakat adják át a Város- és Faluvédők Szövetségének találkozóján, Tapolcán.

További képek a galériában >>

Ráday Mihály, a BVE elnöke megnyitó beszédében elmondta: nagyon örül, hogy sikerült ébren tartani Podmaniczky Frigyesnek, a Fővárosi Közmunkák Tanácsa alelnökének emlékét, mert az a városépítés, amit vezetésével a FKT összehangoltan véghez vitt, példaértékű napjainkban is. A Podmaniczky évforduló mindig figyelmeztet arra, hogy jól szervezett legyen a város fejlesztése és építése, hogy együttműködve sikerüljön ezt megoldani, és olyan jó minőségben, hogy száz év múlva is úgy emlékezzenek vissza unokáink, hogy jól végezték dolgukat a nagyapák.


A jelen kihívásai

Rogán Antal, a kerület polgármestere köszöntőjében utalt arra, hogy Podmaniczky Frigyes és az FKT gyakorlatilag új várost alapítottak. Megőrizve ugyan abból nagyon sok mindent, de időnként fel is áldozták bizonyos részeit, hagyományát és elképzeléseit. Ilyen beruházás volt például az Andrássy út építése, amit a korabeli közvélemény részben ellenszenvvel fogadott, hiszen egy korábbi lakónegyed lebontásával kezdődött a fejlesztés. Ennek is az az üzenete a mai városvezetők számára, hogy a város élő szövet, ami folyamatosan változik, és ezt a szövetet kell tudni megőrizni és továbbfejleszteni, habár a XIX. sz kihívásai egyáltalán nem egyeznek a XXI. sz. kihívásaival.

A polgármester szerint a ma legfontosabb problémája, hogy mit kezdjünk a városba beáramló rengeteg autóval, hogy kinek akarjuk élhetőbbé tenni a várost, és hogy mit tehetünk a kerékpáros forgalomért. Szavai szerint az V kerület vezetése ugyan egy kicsivel könnyebb helyzetben van, mint Budapest egészéé, mert a nekik „csak” arra kell koncentrálni, hogy a Belváros valóban a város központja, élhető és megközelíthető legyen, ahol a régi és az új szerves egészet alkot.

A polgármester súlyos problémaként említette a sokszor gyenge építési minőséget és a rettenetesen elhúzódó határidőket. Budapest legtöbb beruházásának az esetében a használatba vétel garanciális javításnak tekinthető munkák miatt egy-másfél évig húzódik minden beruházásnál az átadást követően. Igaz ma például Szófiában egy építési engedély megszerzése a budapesti másfél esztendővel szemben 2-3 hónapba, Krakkóban pedig egy közbeszerzési eljárás lebonyolítása a magyar 6-9 hónap helyett másfél hónapba telik. Nyilvánvaló, hogy az időtényezőkön, a szabályozási mutatókon változtatnunk kell ahhoz, hogy a minőséget is meg tudjuk követelni a vállalkozóktól.

Komoly sikerként értékelte, hogy a Budapest Szíve programot a kerületi és a fővárosi vezetés együtt alkotta meg, és ez azt is mutatja, hogy ilyen kérdésekben lehetséges az összefogás, mert a város ügye a pártpolitika felett álló ügy. Igazi baj csak akkor van, hogyha abban sem tudnak megegyezni a politikai erők, hogy MIT akarnak csinálni; más kérdés, hogy a HOGYAN-ról mindig lesznek viták. Zárásként arról beszélt, hogy a Budapest Szíve Programba szívesen bevonnák azokat a civil szervezeteket, akik akarnak és tudnak tenni az épített környezet megóvásáért, és akik beleszólhatnak a munkavégzés egyes fázisaiba. Ehhez kínált fel partnerséget a Budapesti Városvédő Egyesületnek is.

Ajánlott linkek:

Kapcsolódó cikkek:

nyomtatóbarát változat | ajánlás ismerősnek